Meddig ér el a szülői kéz?

Nézeteltérések minden családban adódnak, így problémamentes szülő-gyerek kapcsolat sem létezik. Egy-egy vita számos jogi kérdést is felvethet, mind a szülők, mind a gyermekek részéről. Ha a szülői felügyelet tükrében tekintjük át ezt a területet, akkor érdekes lehet, hogy meddig terjed a szülő hatalma és mi az, amibe a gyereknek is van beleszólási joga. Az aktuális Jogos a kérdés rovatban az OBH néhány ilyen helyzetet vizsgált meg Dr. Érdiné dr. Cseke Mariannal, a Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári ügyszakos bírájával.

Vitás helyzet már az iskolaválasztáskor kialakulhat. Hol jelenik meg a gyermek véleménye, ha teljesen eltérő oktatási intézményt szemelt ki magának, mint a szülei?

Az iskolaválasztás azért érdekes, mert ebben a korban a gyermekek már tökéletesen észlelik, ami körülöttük történik. Véleményem szerint egy intézményválasztásba az érintettnek mindig kell, hogy beleszólása legyen. Ha pedig a jogszabályt nézzük, akkor a 14. életévet betöltött gyermek minden esetben dönthetnek ebben a kérdésben, illetve azok a 14 év alattiak, akik ítélőképességük birtokában vannak.

Vitás helyzet állhat elő pályaválasztáskor is, ha például a szülőknek konkrét tervük van, vagy esetleg azt akarják elérni, hogy a gyermekük tovább vigye a szakmájukat.

Egy ilyen vita esetén is a gyámhatósághoz fordulhatnak a gyerekek. Annyi a különbség, hogy a pályaválasztáskor az érintettek már nagyobb látókörrel rendelkeznek. Megosztják egymással a tapasztalataikat, információkat gyűjtenek az interneten, sőt akár egy iránymutató tanár is állhat mellettük, aki segít nekik céljaik elérésében.

Mi történik akkor, ha a család külföldre költözés előtt áll és a gyerek nem akar menni. Tehet bármit a lépés ellen?

Ha 16 évesnél idősebb gyermekekről van szó, akkor kérelmezhető a szülői ház elhagyása. Ilyenkor a gyámhatóság mérlegelheti az estet és eldönti, hogy a gyermeknek érdekében áll-e a váltás. Nyilván ez egy nagyon összetett folyamat. Minden esetben meghallgatják a gyereket, akár szakértő és nevelési tanácsadó útján is, kikérik az oktatási intézmény véleményét és ezt követően döntenek. Viszont 14 év alatti gyermek nem igazán terjeszthet elő kérelmet, kivéve, hogyha ítélőképesége birtokában van.

Ezt hogy lehet eldönteni?

Rendkívül nehéz meghúzni egy határt. Régebben a 11 év körüli gyermekekre tekintettek úgy, hogy ítélőképességük birtokában vannak. Ez most már nagyon változó. Figyelembe kell venni a gyermek fejlettségét, mentális képességét, érzelmi intelligenciáját, mivel ezek mind-mind befolyásolják azt, hogy egyáltalán felméri-e az adott helyzetet. 14 éves kor alatt alapvetően nagyon kevés joga van a gyermeknek, meglátásom szerint azonban a felelős szülői magatartás akkor valósul meg, ha a felnőtt mindenkor figyelembe veszi a gyermeke érdekét.

Visszatérve a külföldre költözés problémájára, mi történik akkor, ha a gyámhatóság úgy dönt, hogy a gyermeknek nem kell mennie a szüleivel?

Erre a jogszabály egy nagyon jó megoldást kínál, amiről azonban kevesen tudnak. Ez a „családba fogadás”, ami alapvetően egy olyan jogintézmény, amit nem csak veszélyhelyzeti esetben lehet alkalmazni. Ha például a szülők átmenetileg vagy tartósan távol vannak, akkor lehet kérni, hogy a gyermekükre más hozzátartozó – nagyszülő, keresztszülő, nagykorú testvér – vigyázzon. Elsődlegesen valamely családtagot lehet kijelölni, azután folyamatosan felül kell vizsgálni a helyzetet.

Előfordulhat, hogy egy gyermek már nagyon korán, 18 éves kora előtt akar önállósodni, külön költözni. Ezt megteheti?

16 éves kortól kezdve kezdeményezhetnek ilyen lépést a gyerekek. Ehhez első körben szükséges a szülő beleegyezése is, de ha ez nincs meg, akkor a gyámhatóság is megadhatja az engedélyt. Ami fontos, hogy gyermek gyermekhez nem költözhet, csak egy nagykorú személyhez. Tehát két, 18 év alatt fiatal legálisan nem költözhet össze. Ott, ahová a gyermek költözik élnie kell egy nagykorú személynek.

Ha egy gyermek tulajdonába örökség vagy vagyon kerül, mekkora beleszólása van a kezelésébe?

A korábbiakhoz képest a jelenlegi szabályozás a szülőknek szabadabb rendelkezési jogot ad. Arra azonban figyelniük kell, hogy ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mintha a saját vagyoni ügyeiket intéznék. Továbbá 14 év feletti gyermekkel minden esetben együtt kell rendelkezni a vagyon sorsáról. Ha a gyámhatóság észleli, hogy a vagyonkezeléskor a szülő súlyosan megsértette a gyermek érdekét, akkor az ellenőrzése alá vonja a vagyonkezelést.

Mennyire vannak tisztában a gyerekek azzal, hogy ilyen helyzetekben segítséget kaphatnak a gyámhatóságtól, illetve, hogy egyáltalán van hová fordulniuk?

Szerintem teljes mértékben nem. Sőt, azt is komoly gondnak látom, hogy a gyermekvédelemhez és a gyámhatósághoz az emberek negatív érzéseket párosítanak és eleve tartanak ezektől az intézményektől. Pedig a jogszabály biztosítja, hogy a gyermekek 14 éves kor felett önálló kérelemmel forduljanak a gyámhatósághoz. Ugyanakkor a korábbi, gyámhivatali munkám során a gyakorlatban egyszer sem láttam arra példát, hogy a gyermek önállóan kereste volna fel az illetékeseket azért, mert nem ért egyet a szüleivel.

Létezik valamilyen megoldás erre a problémára?

Az gondolom, hogy az internet térhódítása folyamatosan bővíti a diákok ismereteit. Továbbá komoly változást hozott a Nyitott Bíróság program. Amellett, hogy az iskolákba érkező előadók segítenek kiigazodni a fiataloknak a jogi útvesztőkben, a feltett kérdésekre is közérthető válaszokat adnak.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH
2019. december 6.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Paradox biztonságtechnikai termékek (riasztóberendezések és kellékek) forgalmazását végző Paradox Security Sytems (Bahamas) Ltd. (Paradox Bahama) valamint magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét. A hatóság jelentős bírsággal sújtotta az érintett vállalkozásokat.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét
2019. december 6.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét

A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának