Megalapozott az ítélkezés a Fővárosi Törvényszéken
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A polgári ügyekben a döntések 89, büntető ügyekben pedig 76 százaléka első fokon jogerőre is emelkedett – hangzott el a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete előtt.
A Fővárosi Törvényszék jelentős szerepet tölt be a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, hiszen 2015-ben a bírósági ügyek egyharmada ide érkezett: a peres ügyek 32%-a, míg a nemperes ügyek 30%-a indult a fővárosban – közölte a Fővárosi Törvényszék az összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatójáról.
A sajtótájékoztatón részt vett dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, dr. Gerber Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke, valamint dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke.
Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta, hogy a járásbírósági hatáskörbe tartozó gazdasági peres ügyek közel 50%-át, a törvényszéki elsőfokú szakágba érkező gazdasági peres ügyek 65%-át a Fővárosi Törvényszék fogadta, a cégügyek 41%-a, a felszámolási ügyek 37%- a, míg a büntető nemperes ügyek 41%-a is a fővárosban összpontosult országosan. A törvényszéken tárgyalt gazdasági perek között meghatározó a kiemelt jelentőségű ügyek hányada, ahogyan itt tárgyalják a legtöbb közérdeklődéssel kísért büntető pert is.
Az ítélkezés megalapozottságát és az állampolgárok elégedettségét jelzi, hogy a kerületi bíróságokon a polgári ügyek 84, a büntető ügyek 70 százaléka egy éven belül befejeződött, és ezekben a polgári ügyekben a döntések 89, büntető ügyekben pedig 76 százaléka első fokon jogerőre is emelkedett.
|
|
|
Ne maradjon le!
Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!
|
Nagy jelentőségűnek nevezte, hogy immár négy esztendeje minden évben csökken a folyamatos ügyek száma, így 2015-ben is mintegy hétezerrel több – összesen 414.375 – ügy fejeződött be, mint amennyi érkezett.
Büntető ügyekben az elmúlt négy évben megnégyszereződött az úgynevezett bíróság elé állításos ügyek száma, ahol többnyire egy tárgyaláson azonnal döntést hoz a bíróság, és ezek 90 százalékban jogerősen be is fejeződnek, ami azt mutatja, hogy az állampolgárok elégedettek a bíróság munkájával. Ugyanez az emelkedő tendencia jellemzi a tárgyalás mellőzésével hozott döntéseket, a büntető ügyek egynegyede ezzel a gyors befejezési móddal ér véget.
dr. Fazekas Sándor kiemelte, hogy a 2015-ös év a kiemelten hosszú pertartamú ügyek időszerűbb feldolgozása szempontjából különleges volt. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2015 júniusában meghirdette a „Szolgáltató Bíróságért” programot, melynek egyik fő célja volt, hogy markánsan csökkenjen a bíróságokon az elhúzódó ügyek száma.
Az országos programban valamennyi törvényszék reális vállalást tett. A Fővárosi Törvényszék azt vállalta, hogy a 2015. május 31-én folyamatban lévő 3.660 két éven túli ügy 20%-át befejezi, ezzel szemben 2016. március 31-ig, a program zárásáig a Törvényszék bírái a tervezett elhúzódó pertartamú ügyek közel hatszorosát, összesen 4.128-at fejeztek be.
A program zárásakor, 2016. március 31-én országosan 12.759 két éven túli peres ügyet fejeztek be a bíróságok, amelynek 32%-át a Fővárosi Törvényszéken tárgyalták. A két éven túli folyamatos ügyek száma 2012-től 2016. március 31-ig mintegy 54 százalékkal csökkent a Fővárosi Törvényszéken.
A teljesítmény mögött a kerületi bíróságok és a törvényszék együttes, kiemelkedő teljesítménye áll. A bírák és az őket segítő bírósági dolgozók 2015. június 1. és 2016. március 31. között összesen 3.514 tárgyalási pótnapot tartottak annak érdekében, hogy az elhúzódó peres ügyek soron kívül befejezést nyerjenek.
Kommentár a polgári perrendtartáshoz
Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.
Megrendelés >>
|
Dr. Gerber Tamás, az Országos Bírói Tanács soros elnöke a Tanács 2015. évi tevékenységének értékelésekor elmondta, hogy az OBT tavaly havonta ülésezett és 112 határozata mellett tevékenyen részt vett két fontos szabályzat megalkotásában is. Az igazgatási szabályzat a bírósági igazgatás új elveit rögzíti, míg az integritási szabályzat a bírósági szervezeten belül az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatóságát hivatott elősegíteni.
A 2016-os év feladatai között említette a bírói álláshelyekre kiírt pályázatokhoz kapcsolódó pontrendszer módosítását, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítését és fejlesztését.
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte, hogy a hazai bíróságokon folyó szakszerű és kimagasló munkának köszönhetően évek óta sikerül fenntartani azt az eredményt, hogy bíróságok több ügyet fejeznek be, mint amennyi az adott évben érkezik hozzájuk. 2015-ben mintegy 1,5 millió ügy érkezett a bíróságokra, ennek ellenére az ügyhátralék folyamatosan csökken: az elmúlt négy évben a törvényszékeken civilisztikai ügyszakban 49%-kal, a járásbíróságok büntető ügyszakában 39%-kal csökkent a 2 éven túli ügyek száma.
Az elért eredményeket az is igazolja, hogy a magyar igazságszolgáltatás az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján Európa élvonalában van. Az egy lakosra jutó közigazgatási peres ügyhátralék hazánkban a második legalacsonyabb az Európai Unióban, a civilisztikai perek befejezésének gyorsaságát tekintve pedig a magyar bíróságok az ötödik leggyorsabbak a tagállamok közül. Az állampolgárok bíróságok iránti bizalmát mutatja a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet egy közelmúltban végzett felmérése is. E szerint 2016-ra jelentősen javult a bíróságok megítélése, az érdemi válaszadók 83%-a ítélte meg pozitívan a bíróságokat.
