Megalapozott és időszerű az ítélkezés Győrött az Országos Bírói Hivatal szerint


Megalapozott és időszerű volt az ítélkezés tavaly a Győri Törvényszékhez tartozó bíróságokon és a Győri Ítélőtáblán – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden a vármegyeszékhelyen.

Senyei György a Győri Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy tavaly kevesebb ügy érkezett az ország bíróságaira, ez alól a Győri Törvényszék sem volt kivétel. 2021-hez képest az országos átlaggal egyező mértékben, 2,8 százalékkal kevesebb ügy érkezett a törvényszékre és a járásbíróságokra.

A Győri Ítélőtábla ebben nem követte az országos trendet, mert nőtt az érkezett ügyek száma, 1,3 százalékkal – mondta. A törvényszéken a befejezett ügyek száma 2,9 százalékkal nőtt. Tavaly a befejezett ügyek száma a törvényszéken és az ítélőtáblán meghaladta az érkezett ügyek számát, így tovább csökkent az ügyhátralék – mondta Senyei György.

Részletezte, hogy a Győri Törvényszéken 2022-ben 41 013 ügyet fejeztek be és 40 648 ügy érkezett, az ügyhátralék 5,1 százalékkal csökkent. A Győri Ítélőtáblán a befejezett ügyek száma 1 575, az érkezett ügyek száma pedig 1 547 volt, így 12,7 százalékkal csökkent az ügyhátralék.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy a két éven túli peres ügyek száma 2020 szeptemberéhez képest 50,4 százalékkal csökkent a Győri Törvényszéken, ami meghaladja a 43,3 százalékos országos átlagot. Hozzátette: a két éven túl folyamatban lévő ügyek aránya az összes ügyhöz képest a Győri Törvényszéken kedvezőbb, mint az országos átlag.

A Győri Ítélőtáblán tavaly év végén hat fél éven túli peres ügy volt folyamatban. A Győri Törvényszéken a civilisztika ügyszakban az ügydöntő határozatok jogerőre emelkedési aránya a járásbíróságok és a törvényszék tekintetében meghaladta az országos átlagot, járásbírósági szinten az ügyek 93,6 százaléka, törvényszéki szinten pedig az ügyek 91 százaléka eseténben nem éltek jogorvoslattal – mondta Senyei György.

Hozzátette: a törvényszéken minden szinten és minden ügyszakban mérséklődött a hatályon kívül helyezési arány 2021-hez képest, törvényszéki szinten első fokú büntető ügyszakban pedig nem volt hatályon kívül helyezett büntetőügy sem 2021-ben, sem 2022-ben. Az OBH elnöke kitért arra, hogy tavaly a Győri Törvényszéken 426 millió forintot fordítottak tárgyieszköz-fejlesztésre, épületenergetikai korszerűsítésre, és a Csornai Járásbíróság épületének tervezési és építési munkálataira.

Beszélt arról is, hogy 2022-ben a törvényszéken 926, az ítélőtáblán pedig 48 távmeghallgatást tartottak. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke elmondta, hogy 2020 óta folyamatosan emelkedik a táblabíróságra érkező ügyek száma 2020 óta, tavaly a legtöbb ügyet a Székesfehérvári Törvényszékről terjesztettek fel.

A büntetőügyek esetében 77 üggyel több érkezett tavaly 2021-hez képest, ami jelentős emelkedés. Civilisztika ügyszakban a Kúriára felterjesztett 46 ügyből négyet helyeztek hatályon kívül, míg büntető ügyszakban 32 ügyből kettőt.

Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék elnöke arról beszélt, hogy a peres ügyek tavaly 4,8 százalékkal emelkedtek, ami majdnem háromszorosa az országos átlagnak. Büntető ügyszakban az emelkedés hátterében az embercsempészések számának 2021 óta megfigyelhető jelentős növekedése áll – mondta.

A törvényszék elnöke beszélt arról is, hogy idén szeptembertől Győr helyett ténylegesen is Csornán működik majd a Csornai Járásbíróság, miután átadják a felújított épületét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.