Megalapozott és időszerű volt az ítélkezés tavaly a Győri Törvényszékhez tartozó bíróságokon és a Győri Ítélőtáblán – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden a vármegyeszékhelyen.
A munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Abból levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet.
Az EUB döntése értelmében nem minősül a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének a progresszív kiskereskedelmi különadó alkalmazása.
Az a körülmény, hogy az ilyen különadó legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem lehet alkalmas arra, hogy önmagában hátrányos megkülönböztetést valósítson meg.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja áttekintette a Földtörvény bírósági gyakorlatát és javaslatokat fogalmazott meg a jogalkotó számára.
A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.
Egy német fogyasztó azért fordult bírósághoz, mert a számára leszállított party sátrat az eladó nem akarta a lakóhelyén megjavítani, hanem követelte annak székhelyére való visszaküldését.
Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.
A közigazgatási bíráskodás jogállami értékeinek és feltételeinek megőrzése, a rokkantsági ellátások átalakításáról szóló alkotmánybírósági döntés miatti, az érintettek perlési joga, de az amerikai pókernyeremények adómentességes is szóba került a Kúria évértékelőjén.
