Bejegyzések ítélkezési gyakorlat címkével

2024. október 16. Napi

Éjjeli betörésnél a támadó leszúrása esetén a védekező jogos védelemre hivatkozhat

Az elmúlt másfél évtizedben gyökeres fordulatot vett a jogos védelem megítélése. Alapjog lett a személy, illetve tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása. A büntető törvénykönyv 2013 nyarától bevezette az úgynevezett szituációs jogos védelmet, amely alapján például ha egy éjjeli lakásbetörésnél a védekező leszúrja a támadót, aki emiatt életét veszti, akkor a védekező jogos védelemre hivatkozva mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól.

2024. május 21. Napi

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

Azonnal felmondhat a munkavállaló, ha nem kap fizetést
2020. június 29. Napi

Azonnal felmondhat a munkavállaló, ha nem kap fizetést

A munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Abból levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet.

Nem jogsértő a távközlési különadó
2020. március 11. Cégvilág

Nem jogsértő a távközlési különadó

Az a körülmény, hogy az ilyen különadó legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem lehet alkalmas arra, hogy önmagában hátrányos megkülönböztetést valósítson meg.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6. Napi

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról
2019. július 16. Szakma

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról

Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.