Megegyezett a GVH és a WizzAir


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GVH elfogadta a Wizz Air Hungary Zrt. kötelezettségvállalását, amelynek teljesítésével a 2010 óta Wizz Flex szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók összesen mintegy negyedmilliárd forint kompenzációban részesülnek.

A GVH-hoz érkezett számos fogyasztói panasz alapozta meg a légitársaság Wizz Flex repülőjegy-kiegészítő szolgáltatásának vizsgálatát. A kiegészítő szolgáltatást megvásárló fogyasztóknak lehetőségük van repülőjegyük módosítására járatmódosítási díj nélkül, mindössze az esetleges vitel- és poggyászdíj-különbözet megfizetésével. A versenyfelügyeleti eljárás azonban olyan részletszabályokat tárt fel, amelyekről a fogyasztók feltehetően nem kapnak megfelelő tájékoztatást, ám a gyakorlatban jelentősen csökkenthetik az ingyenes járatmódosítások számát. Így például

  • oda-vissza útra szóló repülőjegy foglalásakor az odaút megkezdése után a visszaút útvonala már nem módosítható, illetve utóbbiak ezt megelőzően is csak együtt változtathatók;

  • több utas egyidejűleg vásárolt repülőjegyének módosítása nem lehetséges a Wizz Flex szolgáltatással interneten keresztül, és valamennyi utas jegye kizárólag egyszerre változtatható;

  • járatmódosítás esetén a fogyasztó számára felajánlott ár megegyezik vagy meghaladja a már megfizetett viteldíjat, még akkor is, ha ugyanarra az időpontra, ugyanarra a járatra a módosítás keretein kívül vásárolható repülőjegy olcsóbb. Így a Wizz Flexen belüli átfoglalásnál a fogyasztó nem érvényesítheti a számára kedvező jegyárkülönbözetet;

  • 2016 januárja és szeptembere közötti járatmódosítások esetén az igénybe vevőknek nem csak a viteldíjak, hanem a dinamikusan változó poggyászdíjak különbözetét is meg kellett fizetniük.

A Wizz Air az eljárás során kötelezettségvállalást ajánlott, amelynek tartalmáról egyeztetést folytatott a GVH-val. Ez alapján a légitársaság vállalta, hogy a Wizz Flex szolgáltatást 2010 óta igénybe vevő valamennyi fogyasztónak átalány-kompenzációt ír jóvá.

Az átalány-kompenzáció mellett a Wizz Air vállalta, hogy díjkülönbözetet ír jóvá azon fogyasztóknak, akiknek az új járatra szóló viteldíjuk alacsonyabb lett volna, mint az eredeti repülőjegyük ára, viszont ezt korábban a légitársaság nem fizette vissza nekik.

A kompenzációban részesülő fogyasztók száma összességében 120 ezer és 220 ezer közé tehető, az átlagos összeg pedig 8,3 euró lesz utasonként. A kompenzációt a cég a fogyasztók Wizz fiókjában írja jóvá, és a fogyasztóknak 5 évig van lehetőségük arra, hogy azt felhasználják vagy bankszámlaszámuk elküldésével kérjék annak készpénzre váltását. 5 év elteltével a fel nem használt kreditek értékét a Wizz Air az SOS Gyermekfalu Alapítványnak utalja át.  A cég a kompenzáció teljesülését külső audittal igazolja a hatóság számára.

A fentieken túl a Wizz Air vállalta, hogy módosít a Wizz Flex szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatási gyakorlatán is, egyértelművé téve annak tartalmát. Emellett informatikai fejlesztésekkel segíti a szolgáltatás teljes körű, egyszerű, fogyasztóbarát igénybevételét, és célzott oktatási kampányt is folytat a légi utasok fogyasztói jogairól.

A GVH a döntéshozatalnál lényeges körülményként tekintett arra, hogy a Wizz Air vállalásai közvetlenül hatnak a fogyasztói jólétre mind a kompenzációval, mind a szolgáltatás teljes körű igénybevétele lehetőségének biztosításával, mind a tájékoztató kampánnyal. A kötelezettségvállalás teljesülését a GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.