Megerősített civil-állami együttműködés a gyűlölet-bűncselekmények leküzdésére


A Háttér Társaság több állami szervvel, köztük a rendőrséggel, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessel és az Áldozatsegítő Központokkal működik együtt azért, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatásban ezentúl megjelenjen az áldozatközpontú és interszekcionális megközelítés is.

Az „Áldozatközpontúság és interszekcionalitás a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemben” című július 3-i műhelybeszélgetésnek az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala adott otthont. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság, az Áldozatsegítő Központok, az Igazságügyi Minisztérium, az ombdudsmani hivatal és a civil szervezetek képviselőinek részvételével zajlott eszmecsere során a résztvevők együtt tekintették át az áldozatközpontú megközelítés lehetséges formáit és azokk érvényesülését a hazai gyakorlatban, illetve a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait érintő speciális kihívásokat a büntetőeljárásokban és azokon kívül. A szakértők részletesebben megismerhették egymás nézőpontjait, az áldozatok szükségleteit, illetve a velük kapcsolatos speciális kihívásokat az eljárások során. A látencia globálisan hatalmas probléma a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán, ennek csökkentése a civil szervezetek és hatóságok közös érdeke, és a büntető igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítése fontos előfeltétele annak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai merjenek az őket ért támadások miatt a hatóságokhoz fordulni.

A Háttér Társaság két képzésén összesen 50, a büntető igazságszolgáltatás és az áldozatsegítés rendszerében, illetve civil szervezeteknél dolgozó szakember vett részt. A képzések fókuszában a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ismeretek bővítése és az áldozatokkal kapcsolatos empatikus fellépés képességének kialakítása állt. Mindkét képzés fontos részét képezték az esetmegoldó gyakorlatok, amelynek során a résztvevők a gyakorlatban alkalmazhatták az áldozatközpontú megközelítésről szerzett elméleti tudásukat. A második képzés továbbá kiegészült a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jó és rossz gyakorlatokról készült videók feldolgozásával.

A 2023-ban elkészített, a nemzeti jogszabályi környezeten túl a gyakorlatot kérdőíven és interjún alapuló vizsgáló kutatás tanulságaira építve állított össze a Háttér Társaság egy kézikönyvet, amely a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem és az áldozatok támogatásával összefüggő, a projektpartnerekkel közösen beazonosított jó gyakorlatokat mutatja be. A kézikönyv nyomozati és ügyészségi protokollról szóló fejezetében az ORFK gyűlölet-bűncselekményekről szóló utasítása kiemelt jó gyakorlatként szerepel, hiszen az nemzetközi szinten is példamutató. Ez az utasítás konkrét iránymutatást ad az áldozatokkal való kommunikációhoz a másodlagos viktimizáció elkerülése és a velük való együttműködés elősegítése érdekében. A protokoll ezen kívül elismeri a gyűlölet-bűncselekmények közösségi dimenzióját is, vagyis hogy ezek a gyűlölet motiválta incidensek az áldozaton túl az egész közösségre negatív hatással vannak.

Áprilisban a (potenciális) áldozatokat megcélzó infónap került megrendezésre annak érdekében, hogy csökkentsük a gyűlölet-bűncselekmények esetében tapasztalható látenciát, erősítük a büntető igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat és az érintett közösségek tagjainak jogtudatosságát. A gyűlölet-bűncselekmények fogalmáról, természetéről, az áldozatok jogorvosi lehetőségeiről, valamint a büntetőeljárások menetéről szóló kerekasztalon Nagygyőr Csilla, rendőr alezredes, a gyűlölet-bűncselekmény szakvonal országos koordinátora is részt vett.

A  projekt utolsó elemeként  szórólapot és plakátot készítünk majd, amely reményeink szerint minden rendőrkapitányságon elérhető lesz, és praktikus tanácsokat ad az előítélet motiválta incidensek áldozatainak.

A Counter-Hate – A gyűlölet ellen: Segítség a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak áldozatközpontú és a többszörös diszkriminációt is vizsgáló megközelítés mellett című projektet az Európai Bizottság Jogérvényesülés programja támogatta.

Forrás: Háttér Társaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

2024. május 21.

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.