Mi a kettős lényegesség az ESG-ben?


A decemberben elfogadott fenntarthatósági törvény (2023. évi 108. tv.) és az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelve alapján a nagyvállalatoknak kettős lényegességi vizsgálatot kell végezniük, mely kiterjed teljes tevékenységükre. Dr. Balásfalvi-Kiss András a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője elmondja, hogy mit is jelent ez valójában és miért kell kiemelten foglalkozni vele a cégeknek.

Miért kulcsfontosságú a kettős lényegességi felmérés?

A kettős lényegességi értékelés döntő szerepet játszik a CSRD-megfelelőség eléréséhez szükséges erőforrások elosztásának optimalizálásában, miközben felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a vállalat általános stratégiájának alakításához:

1. Segít azonosítani a jelentős üzleti lehetőségeket, kockázatokat, trendeket és márkajellemzőket.

2. Megkönnyíti annak eldöntését, hogy a vállalatnak mely ESG-témákat és kezdeményezéseket kell prioritásként kezelnie.

3. Világos keretet biztosít a vezetői döntéshozatalhoz és az erőforrások elosztásához.

4. Segít strukturáltabbá és szigorúbbá tenni a fenntarthatósági és ESG-stratégiát azáltal, hogy szabványos keretet és módszertant vezet be a lényegességi témák értékelésére és rangsorolására.

5. Segíthet javítani a vállalat különböző részlegei és területei közötti együttműködést, beleértve a vállalati kommunikációt, a befektetői kapcsolatokat, a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR), a fenntarthatóságot és az emberi erőforrásokat (HR).

6. Tisztázza, hogy a szervezetnek mit kell közzétennie a fenntarthatósági jelentésében. Egy jó lényegességi felmérés rengeteg felesleges munkától kíméli meg a szervezetet miközben rávilágít a fontos kockázatokra és lehetőségekre.

Kettős lényegesség fogalma

A kettős lényegesség a hatás lényegességének és a pénzügyi lényegességnek az egyesítése. Egy fenntarthatósági vagy ESG-ügy akkor lényeges, ha akár környezeti/társadalmi/társaságirányítási hatás szempontjából, akár pénzügyi szempontból vagy mindkettő szempontjából lényeges.

Pénzügyi lényegesség

Azon ESG kockázatok és lehetőségek összessége, amelyek pénzügyileg lényegesek, azaz pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a jelentéstevő gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményét, cash flow-ját, finanszírozási helyzetét.

· A pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatás – A pénzügyi lényegesség értékelésének elsődleges kritériuma annak felmérése, hogy egy ESG-tényező hogyan befolyásolja a vállalat pénzügyi helyzetét. Pénzügyi szempontból lényegesnek minősülnek azok a tényezők, amelyek hatással lehetnek a pénzforgalomra, a bevétel növekedésére, a nyereségességre és az általános pénzügyi stabilitásra.

  • Befektetői relevancia – Azokat a tényezőket, amelyeket a befektetők fontosnak tartanak a döntéshozatali folyamatukban, gyakran pénzügyi szempontból lényegesnek tekintik. A befektetők jelentős hangsúlyt fektetnek azokra a fenntarthatósági tényezőkre, amelyek befolyásolhatják befektetéseik kockázat-hozam profilját.
  • Iparági relevancia – A lényegességi értékelések ágazatspecifikus jellege létfontosságú. Ami egy iparág számára pénzügyileg lényeges lehet, az egy másik iparág számára nem biztos, hogy ugyanolyan jelentőséggel bír. Ezért a vállalatoknak a lényegesség értékelésénél figyelembe kell venniük az iparágspecifikus szabványokat és referenciaértékeket.
  • Szabályozási környezet – A cégeknek az értékelés során szem előtt kell tartaniuk a vonatkozó szabályozásokat és jelentéstételi követelményeket. Az ezeknek a szabályozásoknak való megfelelés biztosítja, hogy a pénzügyi lényegességi értékelések összhangban legyenek a jogi elvárásokkal.

Hatás lényegesség

Az ISSB (International Sustainability Standards Board) és ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok szerint egy esemény vagy ügy akkor rendelkezik hatás lényegességgel, ha rövid, közép- vagy hosszú távon tényleges vagy nagy valószínűséggel jelentős hatást gyakorol a környezetre és/vagy a társadalomra. Ha például mindenki, aki autót vezet, felhagy a fosszilis üzemanyaggal történő szállítással, és átáll az elektromos járművek (EV-k) használatára, akkor ennek jelentős környezeti és társadalmi hatása van, mind társadalmi szinten, mind pedig az autóipari és üzemanyag-értéklánc egyes vállalatai számára.

A cégek számára a téma akkor bír lényeges hatással, ha azt közvetlenül a szervezet saját működése, termékei vagy szolgáltatásai okozzák, vagy olyan hatás, amely az adott vállalat upstream (az ellátási lánc elején elhelyezkedő ágazatok) és downstream (az ellátási lánc végén elhelyezkedő ágazatok) értékláncához kapcsolódik.

Ha például egy vállalat terméke az ellátási láncban valahol a munkabiztonsági elvárások szándékos megsértésével készül, az a vállalat számára lényeges kockázatot jelent, még akkor is, ha maga a vállalat nem feltétlenül okozta tudatosan a negatív hatást, vagy nem járult hozzá közvetlenül ahhoz.

Hasonlóképpen, ha egy vállalat úgy dönt, hogy megújuló energiába fektet be, akkor valószínűleg kettős lényegességi megfontolással kell számolnia. A vállalatnak a tiszta energiával kapcsolatos CAPEX-hez (Capital expenditure) kapcsolódó rövid távú költségei növekedhetnek, de hosszú távú pénzügyi előnyöket érhet el, például alacsonyabb, kiszámíthatóbb energiaköltségeket, jobb energiabiztonságot és jobb hírnevet, valamint pozitív környezeti hatásokat, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

„Függetlenül attól, hogy szervezetének van-e már kialakult ESG- vagy fenntarthatósági stratégiája és lényegességi felérése, vagy most végez először lényegességi értékelést, a feladat komoly kihívást jelenthet és bizonytalanságot okozhat a cég életében. Fontos azonban, hogy előremutató folyamatként tekintsünk rá, hiszen hosszú távon pozitív hatással van a cégek életére” – mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője.

Forrás: Grant Thornton


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.