A decemberben elfogadott fenntarthatósági törvény (2023. évi 108. tv.) és az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelve alapján a nagyvállalatoknak kettős lényegességi vizsgálatot kell végezniük, mely kiterjed teljes tevékenységükre. Dr. Balásfalvi-Kiss András a Grant Thornton ESG és Fenntarthatósági vezetője elmondja, hogy mit is jelent ez valójában és miért kell kiemelten foglalkozni vele a cégeknek.
A kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvény („Kibertan-törvény”) közvetlenül csak a gazdaság nagyobb szereplőire fókuszál, de az ellátási láncokon keresztül a cégek egy jóval szélesebb körére fog hatást gyakorolni – írja a Grant Thornton szakmai blogja.
Ha mondani kellene egy jogszabályt, amelyet kifejezetten az információk védelmére alkottak meg az Európai Unióban, szinte kivétel nélkül mindenkinek a GDPR jutna először eszébe. Nem csoda, hiszen az Általános Adatvédelmi Rendelettel (a GDPR-ral) 2018. május 25-óta minden olyan cégnek meg kellett ismerkednie, ahol személyes adatokat kezelnek, például alkalmazottakról vagy magánszemély ügyfelekről vezetnek nyilvántartást. A Grant Thornton elemzése a témában.
Számos globális és nagy nemzeti vállalat már most is rendelkezik központosított csoportszintű whistleblowing-rendszerrel, és abban bízik, hogy ez a globális megoldás az egyes országokban működő tagvállalatoknál is megfelelő lesz. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyes tagállami munkaadói szervezetek, iparkamarák és mások ezügyben írt közös leveleire válaszként írt nyilatkozataiban már 2021-ben elutasította a központi jelentési rendszer ötletét. A következőkben a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői hasznos gondolatokkal segítik az érintetteket.
A magyar munkavállalók 79 százaléka nem elkötelezett munkahelye iránt, 58 százaléka pedig nem élvezi a munkával töltött időt – derül ki a Gallup State of the Global Workplace felmérésből.
