Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Precedensértékű döntéssel a haifai bíróság vasárnap megfosztott izraeli állampolgárságától egy merénylőt, aki két éve szándékosan katonákat gázolt, majd kocsijából kiszállva késsel a menekülőkre támadt – jelentette a Háárec című újság hétfőn.
Az Izraelben, Um al-Fahem városban élő, huszonkét éves Alá Zivad édesanyja izraeli arab állampolgár, édesapja pedig az 1967-ben Jordániától elfoglalt palesztin területeken él, és nem rendelkezik izraeli állampolgársággal, csak tartózkodási engedéllyel.
A bíróság első alkalommal alkalmazta az állampolgársági törvény 2008-ban elfogadott módosítását, amely feljogosítja a belügyminisztert az állampolgárság megvonására, ha valakit terrorizmus miatt ítélnek el, és az intézkedést a legfőbb ügyész és a bíróság is támogatja.
Zivad tavaly júniusban vádalkut kötött, és beismert négyrendbeli emberölési kísérletet, amiért huszonöt év börtönre és 340 ezer sékel (mintegy 25 millió forint) kártérítés megfizetésére ítélték.
Arije Deri belügyminiszter már tavaly májusban kérte, hogy Zivadot fosszák meg izraeli állampolgárságától. A bíróság döntése értelmében Zivad október 31-én veszíti el állampolgárságát, és a döntés ellen még fellebbezhet.
[htmlbox jogtar_kepzes]
A bíróság szerint Zivad „konkrét és jelentős módon megsértette Izraellel szembeni lojalitását”, amikor végezni próbált négy áldozatával, akiknek alkotmányos joguk van az élethez. A döntés szerint az élethez való jog előrébb való a merénylő állampolgársághoz való jogánál.
Zivad 2015 októberében kocsijával két katonát gázolt el, majd két másik embert megkéselt, mielőtt elfogták. Mindannyian megsérültek, de a támadásban senki sem halt meg.
Az állampolgárság megvonásával megszűnnek az illető szociális jogai, benne egészség- és társadalombiztosítása is. Egy izraeli kisebbségi emberi jogi szervezet bejelentette, hogy fellebbez a bíróság döntése ellen, amely szerintük „veszélyes precedenst teremt”.
(MTI)
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.
Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
