Megkezdődött a dunaföldvári gyilkosság ügyének tárgyalása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdődött a dunaföldvári gyilkosság perének tárgyalása pénteken a Szekszárdi Törvényszéken, az eljárásban bűnpártolással vádolják G. Roland volt dunaújvárosi fideszes önkormányzati képviselőt.


A tényállás szerint 2013. május elsején az otthonában megölték Molnár Antal 42 éves dunaföldvári vállalkozót, majd egy dunaújvárosi ház pincéjében elásták és bebetonozták.

A Tolna Megyei Főügyészség három dunaújvárosi férfi ellen emelt vádat: a 44 éves G. Antalt emberöléssel, kifosztással és magánlaksértéssel, a 32 éves Sz. Józsefet és a 40 éves G. Rolandot emberöléssel kapcsolatos bűnpártolással vádolják.

Málinger Marianna főügyészhelyettes a vádiratot ismertetve elmondta: a már 2007-ben emberölésért felelősségre vont G. Antal és későbbi áldozata üzlettársak voltak, kapcsolatuk azonban ellenségessé vált. Molnár Antal hárommillió forintot ígért G. Antalnak, de nem adta oda, ezért az elsőrendű vádlott elégtételt akart venni.

[htmlbox BDT]

 

A gyilkosság napján Sz. József másodrendű vádlott G. Antal megbízásából figyelte a férfi házát, és jelezte neki, hogy mikor van otthon. Ezután G. Antal – akit a vele rokoni kapcsolatban álló G. Roland vitt oda gépkocsival – bement a dunaföldvári vállalkozó házába, és megfojtotta őt. A holttestet betették az autóba, és G. Roland édesanyjának felújítás alatt álló dunaújvárosi házához vitték. Ott egy pincében törmelékkel fedték el, majd később falat húztak a holttest elé, és betonnal öntötték le.

Sz. József szolgálataiért megkapta az áldozat 113 ezer forint értékű aranyláncát, majd 1,3 millió forintot G. Antaltól.

A holttestet hároméves nyomozás után, tavaly februárban találták meg.

A vádirat-ismertetés után a törvényszék a tárgyalást elnapolta, miután a védők jelezték, hogy az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak nem ismerhették meg a DVD-n lévő nyomozati anyagokat, így nem tudtak felkészülni a tárgyalásra. Hozzátették, hogy a büntetés-végrehajtási (bv-) intézet a törvényszék jóváhagyása ellenére sem tette ezt lehetővé.

Rónai Ferenc, az elsőrendű vádlott védője az MTI-nek azt mondta, hogy a fővárosi bv-intézet biztonsági okokra hivatkozva utasította el az anyag megismertetését. Az ügyvéd azt is közölte, hogy védence részleges beismerő vallomást tett. A másodrendű vádlott szintén beismerte tettét, G. Roland ugyanakkor tagadta a vádakat.

A törvényszék elutasította az előzetes letartóztatás enyhítésére vonatkozó védői indítványt. Rónai Ferenc ezt indokolva megjegyezte: védence együttműködő volt, a vád lényegében az ő vallomásán alapul.

A következő tárgyalást március elsején tartják.

G. Roland 2006-tól volt dunaújvárosi önkormányzati képviselő, 2016 márciusában lemondott megbízatásáról, a Fidesz felfüggesztette párttagságát, a párt helyi szervezete pedig kezdeményezte kizárását az önkormányzati frakcióból.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.