Megkezdődött a nizzai gázolásos terrortámadás pere


A hat évvel ezelőtti 86 áldozatot és több mint 450 sebesültet követelő gázolásos terrortámadás vádlottjainak pere a párizsi különleges esküdtszéken várhatóan három és fél hónapig tart.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül 30 ezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel egy 19 tonnás teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. Az elkövetővel a helyszínen végeztek a rendőrök.

A vádlottakat nem tartják tettestársnak

A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára, de a nyomozás megállapította, hogy az elkövető nem állt kapcsolatban a terrorcsoporttal, s nem is fogadott hűséget az Iszlám Államnak.

A támadásban 86-an vesztették életüket, köztük 15 kiskorú. Az áldozatok közül 33-an külföldiek voltak, tíz ország állampolgárai. A legfiatalabb 2, a legidősebb áldozat 92 éves volt.

A nizzai volt a második legvéresebb franciaországi merénylet a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után, de a legtöbb áldozatot követelő azok közül, amelyeket egyetlen ember hajtott végre.

A pernek 865 felperese van, túlélők, az áldozatok hozzátartozói, sebesültek, szemtanúk. Közülük eddig 250-en jelezték, hogy tanúvallomást kívánnak tenni az esküdtszéken. A meghallgatások velük kezdődnek, a vádlottakat novemberben hallgatják meg az esküdtek.

A perben hét férfinak és egy nőnek kell az esküdtszék előtt felelnie, egyikük sem iszlamista, s az ügyészség nem tekinti őket tettestársaknak. A vád szerint mind a nyolcan valamilyen módon segítették az elkövetőt a merénylet előkészítésében, a nyomozás azt azonban nem tudta megállapítani, hogy tudtak-e arról, terrortámadás készül.

A három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítják, hogy tudtak a merénylő iszlamista radikalizálódásáról. A három tunéziai származású francia állampolgárt az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottak nem nyújtottak konkrét segítséget a támadás végrehajtásához, nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani.

A merénylő barátját, Mohamed Ghraiebt – aki a támadás másnapján önként jelentkezett a rendőrségen – 2019-ben rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezték. Azzal vádolják, hogy segített az elkövetőnek a fegyverek beszerzésében és a támadáshoz használt kamion kibérlésében. Húsz év szabadságvesztéssel sújtható.

Albánok az alvilágból

A másik két fővádlottat is a fegyverek beszerzésében játszott szerepük miatt állítják bíróság elé, ők előzetes letartóztatásban vannak. Életfogytiglani, illetve húsz év szabadságvesztéssel sújthatók.

További öt embert, egy tunéziait és négy albánt (Maksim Celaj, Endri Elezi, Artan Henaj, Brahim Tritou és Enkeledja Zace) azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott, de a nyomozás arra nem talált bizonyítékot, hogy tudtak a merénylettervről, ezért nekik köztörvényes bűncselekmények miatt kell felelniük, és szabadlábon védekeznek. A nizzai alvilághoz tartozó albánok öt és tíz év szabadságvesztéssel sújthatók, a tunéziai Brahim Tritou ellen elfogatóparancs van érvényben, ügyvédje szerint Tunéziában tartják fogva.

Az amerikai támogatású kurd-arab ernyőszervezetnek, a Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) a tagjai 2018-ban a szíriai Rakkában elfogták az Iszlám Államnak azt a tagját, a francia Adrien Guihalt, aki a terrortámadás elkövetését vállalta a terrorszervezet nevében, de miután a tunéziai elkövető nem állt kapcsolatban az Iszlám Állammal, a francia dzsihadista ellen nem emeltek vádat.

A felperesek nem várnak sokat a pertől

A nyomozás szerint a kamaszkorában kétszer is öngyilkossági kísérletet végrehajtó, rendkívül erőszakos és perverz Mohamed Lahouaiej-Bouhlel feltételezhetően pszichopata volt, feleségét rendszeresen szadista módon bántalmazta, ezért többször is indult ellene rendőrségi eljárás. Kicsapongó élete volt, alkoholizált és prostituáltakat látogatott, nem volt vallásgyakorló, nem tartották nyilván iszlamistaként. A hatóságok azt állapították meg, hogy Mohamed Lahouaiej-Bouhlel csak a támadást megelőző hetekben kezdett komolyabb érdeklődést mutatni a radikális, dzsihadista mozgalmak iránt.

Miután a merénylet elkövetője már nem él, tettestársai nem voltak, a vádlottak pedig nem iszlamisták, számos felperes jelezte a francia sajtóban, hogy “nem vár sokat” a pertől.

“Értem a frusztrációt, emberi dolog. De jogi válasz fog születni. A joggal válaszolunk erre a barbarizmusra” – mondta a közelmúltban Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter.

A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat peréhez hasonlóan Francois Hollande volt államfőt és Bernard Cazeneuve volt belügyminisztert is beidézik vallomástételre.

A pert abban a tárgyalóteremben rendezik, ahol a párizsi merényletsorozat eljárását tartották 2021 szeptembere és 2022 júniusa között a Párizs szívében található Cité-szigeten, a történelmi igazságügyi palotában, a Nagy Per elnevezésű, 550 férőhelyes tárgyalóteremben. Azok a felperesek, akik nem tudnak Párizsba utazni, a per közvetítését élőben követhetik a nizzai Acropolis kongresszusi központban.

A tárgyalássorozatot ugyan rögzítik az utókor számára, de ötven évre tikosítják, az akkreditált újságírók hang- és képfelvételt nem készíthetnek a tárgyalóteremben.

Ítélethirdetés december 16-án várható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 27.

Sokba kerülhet a munkáltatónak a szerződés el nem olvasása

Két friss és precedensképes bírósági döntést mutat be az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, melyekben a jogvita elkerülhető lett volna, ha a munkáltató kellő körültekintéssel jár el, és elolvassa a munkavállalója munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó dokumentumokat.