Megkezdődött a parlamenti vita a bizalmi vagyonkezelésről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Répássy Róbert államtitkár expozéjában kiemelte: javaslat egy újabb, a Ptk.-hoz kapcsolódó módosítást tartalmaz. Rámutatott: a bizalmi vagyonkezelésnek nincs egységesen elfogadott modellje, arra több példa van az európai jogrendszerekben.
A törvénytervezet célja a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a bizalmi vagyonkezelői tevékenység és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának biztosítása, a közpénzek, a vagyonrendelők, a kedvezményezettek, hitelezőik és egyéb harmadik személyek védelme, valamint a terület hatékony felügyelete – áll a kormany.hu-n megjelent közleményben.
Kifejtette: egész üzletág épült ki ezen a területen, és a magyar jogi szabályozás hiányában külföldi jogi és intézményi infrastruktúrát vesznek igénybe. A magyar jogrendszerbe való bevezetés célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, és az azzal összefüggő döntéshozatalnak a szétválasztása. A vagyonkezelő a tulajdonos erejével és hatalmával tudja fialtatni a vagyont más érdekében és javára.
Az államtitkár hozzátette: javaslat az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelésre ír elő követelményeket, illetve a tevékenységet nem üzletszerűen végzőkre határoz meg szabályokat. A befektetők és az ügyfelek védelme érdekékben az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelői tevékenység csak megfelelő személyi és tárgyi garanciákkal bíró vállalkozásokra bízható. Feltétel többi között, hogy legyen erre irányuló engedély, illetve legalább 70 milliós pénzügyi biztosíték fenntartása. Nem zárják ugyanakkor ki a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel való üzletkötést sem.
Rögzíti a tervezet, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás csak főtevékenységként végezhet bizalmi vagyonkezelést. A vállalkozás vezetőjének és dolgozóinak büntetlen előéletűnek, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, megbízható személynek kell lennie, és a vállalkozásban kötelező legalább egy-egy közgazdászt, jogászt és könyvvizsgálót foglalkoztatni.
Két új közhiteles nyilvántartás jön létre, amelyet szintén a kijelölt hatóság vezet majd. A bizalmi vagyonkezelői nyilvántartásba bárki jogosult lesz betekinteni, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásba pedig a feljogosított, hatáskörükben eljáró hatóságok tekinthetnek bele. A törvény tartalmaz továbbá ügyfélvédelmi rendelkezéseket is annak érdekében, hogy a vagyonrendelők széles körű tájékoztatást kapjanak az igénybe venni kívánt szolgáltatásról, valamint annak érdekében a vagyon kezelése az ügyleti céljaikat sikeresen szolgálja.
A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódóan változnak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek, így a nyilatkozónak és a vele egy háztartásban élő hozzátartozónak a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakról és a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján fennálló kedvezményezetti jogállásról is nyilatkoznia kell. Változnak továbbá többek között az adózási, számviteli, pénzmosási és az érintett vagyonelemek nyilvántartására (ingatlan-, iparjogvédelmi jogok) vonatkozó szabályok is. A törvényjavaslat – az új Ptk.-hoz igazodóan – 2014. március 15-én léphet hatályba.
