Megkezdődött a volt koszovói elnök pere Hágában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdődött hétfőn Hashim Thaci korábbi koszovói elnök pere az országban elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges hágai bíróság előtt.

A volt elnököt, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű gerillacsoport egykori vezetőjét háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A tárgyalás kezdetén ártatlannak vallotta magát. „Megértettem az ellenem felhozott vádakat és teljes mértékben ártatlan vagyok” – jelentette ki Thaci.

A hágai vádhatóság június 24-én emelt vádat Thaci és az UCK másik három tagja ellen. Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik ellen „közös bűnszervezetben, rendszerességgel” elkövetett gyilkosságokért felelősek.

A nemzetközi bírák és ügyészek által lefolytatott tárgyalás a vád nyitóbeszédeivel kezdődött, majd a következő három napban a vádlottak ügyvédeit, és a koszovói háborús áldozatok tanácsának képviselőit hallgatja meg a törvényszék.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején az UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.

Vasárnap a koszovói fővárosban, Pristinában, több ezren vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a per ellen. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.