Megkezdte 30 éves börtönbüntetését Bosco Ntaganda volt kongói lázadóvezér Belgiumban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Belga börtönbe szállították Bosco Ntaganda volt kongói lázadóvezért, hogy letöltse harmincéves börtönbüntetését, a leghosszabb szabadságvesztést, amelyet a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) valaha kiszabott – tájékoztatott a szervezet szerdán.

Az ICC tavaly márciusban, másodfokon hozott ítéletében erősítette meg a volt kongói lázadóvezér háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztését. A Nemzetközi Büntetőbíróság szerdai tájékoztatása szerint Bosco Ntagandát Hágából a francia határ közelében fekvő, dél-belgiumi Leuze-en-Hainaut börtönébe szállították.

Peter Lewis, a büntetőbíróság hivatalvezetője közölte, az ICC a munkáját támogató államok hozzájárulására támaszkodik büntetéseinek végrehajtása során. Nagyra értékeli a belga kormány önkéntes együttműködését ebben az ügyben – tette hozzá.

Nemzetközi Büntetőbíróság 2021. március elején 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg a volt kongói hadúr áldozatainak. A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. A kártalanítás több mint 100 ezer embert érint. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A 2015 szeptembere óta tartó per során több mint 2100 áldozatot hallgattak meg. Ntaganda, aki az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát, a Kongó Felszabadítása Hazafias Erői (FPLC) nevű félkatonai szervezet „vezérkari főnöke” volt. A szervezet a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. Sajtóhírek szerint több esetben várandós nőket és gyerekeket is lemészároltak, a nemi erőszak pedig mindennapos volt.

A milíciát vezetőt Thomas Lubanga Dyilo kongói hadúr jelenleg 14 éves börtönbüntetését tölti Hágában. A Terminátor gúnynéven is ismert Ntaganda később az M23 nevű kongói milíciának is tagja volt, amely végül békeszerződést írt alá a kormánnyal 2013-ban. A férfi éveken át tartó bujkálás után ebben az évben váratlanul feladta magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén.

Az 1998 és 2003 között dúló kongói belső háborúskodások során milliók vesztették életüket. A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.