Megrekedhetnek a Brexit tárgyalások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még nem született megállapodás, sőt az álláspontok sem közeledtek az EU és az Egyesült Királyság között több olyan kérdésben, amely nélkül lehetetlen a Brexitről szóló megállapodás megkötése.
Az első problémás terület az EU és a brit állampolgárok Brexit utáni jogi helyzetére vonatkozik. A tárgyalópartnerek egymástól függetlenül megerősítették, hogy nincs egyetértés a felek között az Alapszerződés 50. Cikkelye szerinti eljárás menetéről, amely többek között az állampolgárok jogait is rendezi.
[multibox]
Theresa May brit miniszterelnök optimistán tekintett előre. Szerinte vannak még fenntartások mindkét fél részéről, de már csak párt kérdésben kell megegyezésre jutni az állampolgárok jogait illetően.
Elemzők szerint indokolatlan a miniszterelnök optimizmusa, ugyanis May egyáltalán nem említette azt a problémát, hogy a Kiválási Megállapodást, milyen módon ültetik majd át az Egyesült Királyság jogába. Ebben a kérdésben alapvetően eltérő a felek álláspontja.
A problémát elsősorban az jelenti, hogy a Kiválási Megállapodás az EU jogán fog alapulni, amelynek végső értelmezésére az Európai Unió Bírósága (EUB) jogosult. A kiválással azonban az Egyesült Királyság kivonja magát az EUB joghatósága alól és nem ismeri el döntési jogosultságát a Kiválási Megállapodást illetően.
Theresa May múlt héten, Firenzében tartott beszédében, ígéretet tett az EU számára, hogy a Kiválási Megállapodást át fogják ültetni a brit jogba, ezzel az Egyesült Királyság garantálja az EU-nak, hogy nem fogja visszamenőlegesen megváltoztatni a megállapodást annak aláírását követően.
A brit miniszterelnök azzal igyekezett megnyugtatni az EU-t, hogy amennyiben a Kiválási Megállapodásra vonatkozóan az eu-s jog értelmezésében a felek eltérő álláspontra helyezkednének a brit legfelsőbb bíróságnak (Supreme Court), akkor is lehetősége van az EUB ítéleteinek figyelembevételére a Kiválási Megállapodás értelmezésekor.
Az EU ezt az álláspontot nem tartotta elfogadhatónak és további biztosítékokat vár az Egyesült Királyságtól, amely garantálja az EUB ítéleteinek kötelező figyelembe vételét az eu-s jog értelmezése során.
A britek azonban elutasítják az EU ezen kérését, mert szerintük az lényegét tekintve megegyezik az 1972-es Európai Közösségről szóló törvény rendelkezéseivel, amely szerint, ha a nemzeti jog és a közösségi jog között ellentmondás van, akkor a közösségi jogi szabályt kell irányadónak tekinteni.
A legutóbbi tárgyalás előtt még úgy tűnt, hogy az Egyesült Királyság enged az EU-nak ebben a kérdésben, azonban a britek végül visszaléptek a korábbi formális ígéretüktől az októberi találkozón.
Az elemzők szerint a visszalépésre azért került sor, mert az EUB joghatóságának elismerése és az EUB döntéseinek kötelező figyelembe vétele nehezen lenne tálalható a Brexitet támogatók számára, illetve az Egyesült Királyság szuverenitásának komoly korlátját jelentené.
Van a brit kormányon belül egy konzervatívabb szárny, amelynek álláspontja szerint a Kiválási Megállapodás garantálni fogja az állampolgárok jogait, attól függetlenül, hogy a Megállapodás az EU jogán fog alapulni. A konzervatív szárny azt javasolja, hogy a Kiválási Megállapodást ültessék át egy törvénnyel a brit jogba, így az brit jogszabálynak fog minősülni és azt már jogosultak lesznek a brit bíróságok is alapul venni ítéleteikben.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A probléma akkor merül fel, ha a Supreme Court Kiválási Megállapodás alapján hozott ítélte ellentétes az eu-s joggal, amelyről végső döntést az EUB jogosult hozni.
Mivel az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az EUB-nak megkerülhetetlen döntési jogosultsága legyen azokban a jogvitákban, amelyek az eu-s jog értelmezéséről szólnak, ezt azonban a britek elutasítják, ezért messzinek látszik még a megállapodás.
A legutóbbi EU csúcsot lezáró összefoglalóban az EU vezetői üdvözölték a briteknek az állampolgárok jogainak garantálása érdekében tervezett intézkedéseket, azonban hozzátették, hogy az állampolgárok számára lehetővé kell tenni az EU-s állampolgárságból eredő jogosultságok közvetlen gyakorlását.
Michel Barnier az EU főtárgyalója az EUB-ra egy legfőbb ellenőrző szervként tekint, amelyet a brit álláspont elfogadása esetén nem tudna betölteni.
Az harmadik vitás kérdéskör a családegyesítésre vonatkozik. Az EU szerint 3.2 millió eu-s állampolgár él jelenleg az Egyesült Királyságban, akiknek továbbra is jogosultnak kell lenniük arra, hogy a Brexit után házastársukat vagy családtagjaikat is az Egyesült Királyságba költöztessék családegyesítés formájában. Az EU azonban nem elégedne meg ennyivel, hanem azt szeretné, hogy azon EU állampolgárok, akik az Egyesült Királyságban születtek és jelenleg még gyermekek, cselekvőképes koruk elérésekor jogosulttá váljanak jövőbeni házastársukkal, illetve családtagjaikkal az Egyesült Királyságban történő családegyesítésre.
A britek nem értenek egyet az EU álláspontjával és a jelenlegi szabályozásra hivatkoznak, amely szerint azok a brit állampolgárok, akinek eu-n kívüli harmadik országból származó házastársuk vagy családtagjuk van a családegyesítés során szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, mint azon briteknek, akiknek házastársa vagy családtagja az EU valamely tagállamából származik. Mivel a Brexitet követően az EU tagállamok is külföldi országokkal fognak egy tekintet alá esni, ezért a britek ragaszkodnak a szigorúbb szabályok alkalmazásához.
A britek azt tartanák elfogadhatónak, ha az eu-s állampolgárok a Brexit után szintén eu-s állampolgár házastársukat, illetve családtagjukat az Egyesült Királyságba költöztethetnék, de ez a szabályozás nem vonatkozna az EU-n kívüli harmadik országból származó, nem EU állampolgár házastársakra és családtagokra. Az Egyesült Királyságban élő EU állampolgár gyermekek későbbi családegyesítésére vonatkozó javaslatot a britek elfogadhatatlannak nevezték.
A fentieken felül további három vitás kérdés nehezíti még a megegyezést, amelyek az állampolgárok szavazati jogára, a külföldön igénybe vehető szociális ellátásokra és a brit állampolgároknak az EU területén való szabad mozgáshoz való jogára vonatkoznak. Ezekben a kérdésekben azonban már előrehaladottak a tárgyalások.
(telegraph.co.uk)
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
