Megsértette a szlovák főügyészség Hernádi Zsolt jogait

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megsértette a szlovák főügyészség Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának az igazságos eljárásra és jogi védelemre vonatkozó alapvető jogait – mondta ki kedden a szlovák alkotmánybíróság, amely így jogosnak ítélte az olajipari óriás vezetőjének egy korábbi – az ellene Horvátországban kiadott elfogatóparanccsal kapcsolatban beadott – panaszát.

A bírósági döntés, amelyről elsőként a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség számolt be, a Hernádi ellen egy zágrábi bíróság által még 2015-ben kiadott elfogatóparancs szlovákiai végrehajtásával áll összefüggésben.

A szlovák alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy amikor az elfogatóparancsról szóló bejegyzés bekerült a schengeni információs rendszerbe, és azt a szlovák főügyészség is bejegyezte, kellőképpen élt-e azzal a jogkörével, hogy a bejegyzésről előzetes vizsgálatot folytasson.

Az alkotmánybíróság mostani döntése kimondta, hogy a főügyészség nem élt ezen jogkörével olyan mértékben, ahogy azt a vonatkozó előírások szabályozzák, és ezzel megsértette a panaszosnak az igazságos eljárásra és egyéb jogi védelemre vonatkozó alapvető jogait.

Az alkotmánybíróság mostani döntésével érvénytelenné tette a főügyészség 2018-as keltezésű bejegyzését, és az ügyet további vizsgálatra visszautalta a főügyészségnek. A főügyészségnek a döntés alapján ismételten foglalkoznia kell a panaszos beadványával, és meg kell térítenie a panaszosnak az eljárással kapcsolatos, 1038 eurót kitevő költségeit is.

Hernádi Zsolt ellen a horvát ügyészség 2013-ban emelt vádat, mert szerintük a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol
Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat.

Hernádi ellen európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, ennek végrehajtását a magyar bíróság megtagadta, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.

Az ügyben Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a
2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, ennek végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A 2015 végén indult, egyesített perben 2019 decemberében hozott első fokú ítéletet a Zágráb megyei bíróság, bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, valamint Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját.

(MTI)

---