Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A GVH a döntést azzal indokolta, hogy a Budapest Airport együttműködött a hatóággal és megvalósította a kötelezettségvállalásban foglaltakat.
A GVH még 2016-ban indított vizsgálatot a Budapest Airporttal szemben az alkalmazott parkolási díjak miatt. A GVH vizsgálta, hogy a vállalkozás által meghatározott és alkalmazott behajtási és várakozási díjak, illetve feltételek alkalmasak-e a parkolási, és az ahhoz kapcsolódó transzferszolgáltatást nyújtó vállalkozások kizárására az érintett piacról a repülőtér környezetében.
Az eljárás kötelezettségvállalással zárult, amelyben a Budapest Airport vállalta, hogy
csökkenti az egy napon belül harmadik alkalommal, valamint az aznapi további behajtásokat követően az első öt percre felszámolt díjat Terminál és Prémium parkolóiban: a Terminál parkoló esetében 300, a Prémium parkoló esetében 400 forintra;
kedvezményt nyújt a Bónuszkártyával rendelkezőknek, amely a vállalás értelmében a Terminál parkoló használatakor 15%-os, a Prémium parkolónál 20%-os mértékű kedvezményt jelent majd, így a Terminál parkoló Bónuszkártyával 50.000 forint befizetésével 60.000 forint, a Prémium parkoló Bónuszkártyával pedig 25.000 forint befizetésével 28.750 forint áll a felhasználó rendelkezésére;
lehetővé teszi, hogy az érkezési szinten található buszparkoló 15 km-es körzetében ténylegesen parkolót üzemeltető vállalkozások parkolóhelyet béreljenek, alkalmanként 2 órás időkorláttal, korlátlan számú napi behajtási lehetőséggel. A havidíj férőhelyenként, három parkolókártya igénylésével a Prémium parkoló esetében 150.000 forint +ÁFA, a Terminál parkoló esetében 225.000 forint +ÁFA, kombinált használatnál pedig 300.000 forint +ÁFA lesz.
A Budapest Airport vállalta ezenfelül, hogy 2019. december 31-ig nem változtat ezeken a díjakon.
A GVH az utóvizsgálat során megállapította, hogy a Budapest Airport honlapja két információt átmenetileg a kötelezettségvállalástól eltérően tartalmazott: egyrészt a Terminál Parkoló havi bérleti díja 50 000 Ft-tal magasabb összeggel szerepelt, másrészt a csökkentett díjak és kedvezmények fenntartásának záró időpontjaként 2019. december 31. helyett 2019. december 19. szerepelt.
A Terminál parkoló díja kapcsán igazolható volt ugyanakkor, hogy a Budapest Airport tényleges gyakorlata megfelelő volt, azaz a szerződések és számlák szerint az előírt összeget alkalmazta az ügyfelei felé, a honlapi kommunikációt pedig az utóvizsgálat folyamán korrigálta.
A GVH szerint ugyanakkor nem zárható ki, hogy a téves tájékoztatás is hozzájárult ahhoz, hogy
ezt a szolgáltatást kisebb mértékben vették igénybe az ügyfelek, de a tájékoztatás tényleges hatása nem igazolható figyelembe véve, hogy a kötelezettségvállalás szerinti szerződési és számlázási gyakorlat amellett szól, hogy a vállalat értékesítési folyamatában egyébként a megfelelő összeget használták.
Az eljáró versenytanács a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a fentieken túlmenően az eljárás alá vont valamennyi egyéb kötelezettséget az előírt határidőn belül teljesítette.
Mindezek alapján az eljáró versenytanács a Tpvt. 76. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az utóvizsgálatot megszüntette.
(gvh.hu)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!