Megszüntették a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törölte a parlament az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból. Erről a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag elfogadásával döntött az Országgyűlés szerdán. Az OBH elnöke nem választható újra.


A Ház márciusban azt foglalta az alaptörvénybe, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. Nem lett viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész másik bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást. Mindez több törvény módosítását is szükségessé tette.

A kormány azonban időközben az Európai Bizottság észrevételei nyomán úgy döntött, kiveszi az alkotmányból az ügyáthelyezés lehetőségét, és új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére.

Az alkotmány ötödik módosításáról ősszel dönthet a parlament. A képviselők azonban már a múlt héten törvénymódosítást fogadtak el a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében, így csökkenhet a törvényszékek és a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége. Most pedig Répássy Róbert igazságügyi államtitkár előterjesztésére a büntetőeljárási törvényből, a polgári perrendtartásból és a bíróságokról szóló törvényből törölték az ügyáthelyezések engedélyezését.

A szerdán elfogadott törvénycsomag összesen 19 jogszabályt módosít. Átvezeti a többi között az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörével kapcsolatos változásokat, és kimondja, hogy az OBH elnöke nem választható újra.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Orbán: a tapasztalat és a szakmai tekintély indokolta Sulyok Tamás jelölését

A tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való „forgolódással”, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfői jelölését a miniszterelnök.

2024. február 22.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.