Megszüntették „Kisbandi” letartóztatását, az ügyészség fellebbezett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszüntette „Kisbandi”, vagyis az egykor az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András letartóztatását a Debreceni Ítélőtábla, és a másodfokú eljárás befejezéséig elrendelte bűnügyi felügyeletét – mondta az intézmény szóvivője csütörtökön.

Fórizs Ildikó közölte: a július 30-án hozott határozat szerint a vádlott a kijelölt lakását engedély nélkül nem hagyhatja el, mozgását nyomkövetővel ellenőrzik.

„Kisbandiék” ügyében a másodfokú tárgyalás várhatóan októberben kezdődik az ítélőtáblán – tette hozzá.

A Debreceni Törvényszék tavaly júliusi ítéletében különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményekkel elkövetett csalás bűntettében hat vádlottat ítélt 3,5-5 év közötti fegyházra. A hatodrendű vádlott, Lakatos András 5 évet kapott azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került az ügy a táblabíróságra, amely most megszüntette „Kisbandi” letartóztatását.

Simon Ernő debreceni fellebbviteli főügyésznek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint „a vádlott kiterjedt bűnözői kapcsolatai, széleskörű idegennyelv-ismerete, az Európai Unió területén és azon kívüli országokban fennálló üzleti és egyéb érdekeltségei, külföldi családi kapcsolatai változatlanul szökésének reális veszélyét jelentik”, de fennáll a bűnismétlés veszélye is. A főügyészség álláspontja szerint az elektronikus nyomkövetés csökkenti ugyan a szökés veszélyét, de a megakadályozására nem alkalmas.

Simon Ernő emlékeztetett arra, hogy vádlottat 2015-ben nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön fogták el, mivel a büntetőeljárás alatt megszökött. A fellebbviteli főügyészség mindezek miatt, a vádlott letartóztatásának elrendelése céljából fellebbezett a végzés ellen, így a kényszerintézkedés ügyében a Kúria dönt majd.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.