Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megszüntette „Kisbandi”, vagyis az egykor az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András letartóztatását a Debreceni Ítélőtábla, és a másodfokú eljárás befejezéséig elrendelte bűnügyi felügyeletét – mondta az intézmény szóvivője csütörtökön.
Fórizs Ildikó közölte: a július 30-án hozott határozat szerint a vádlott a kijelölt lakását engedély nélkül nem hagyhatja el, mozgását nyomkövetővel ellenőrzik.
„Kisbandiék” ügyében a másodfokú tárgyalás várhatóan októberben kezdődik az ítélőtáblán – tette hozzá.
A Debreceni Törvényszék tavaly júliusi ítéletében különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményekkel elkövetett csalás bűntettében hat vádlottat ítélt 3,5-5 év közötti fegyházra. A hatodrendű vádlott, Lakatos András 5 évet kapott azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, így került az ügy a táblabíróságra, amely most megszüntette „Kisbandi” letartóztatását.
Simon Ernő debreceni fellebbviteli főügyésznek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint „a vádlott kiterjedt bűnözői kapcsolatai, széleskörű idegennyelv-ismerete, az Európai Unió területén és azon kívüli országokban fennálló üzleti és egyéb érdekeltségei, külföldi családi kapcsolatai változatlanul szökésének reális veszélyét jelentik”, de fennáll a bűnismétlés veszélye is. A főügyészség álláspontja szerint az elektronikus nyomkövetés csökkenti ugyan a szökés veszélyét, de a megakadályozására nem alkalmas.
Simon Ernő emlékeztetett arra, hogy vádlottat 2015-ben nemzetközi elfogatóparancs alapján külföldön fogták el, mivel a büntetőeljárás alatt megszökött. A fellebbviteli főügyészség mindezek miatt, a vádlott letartóztatásának elrendelése céljából fellebbezett a végzés ellen, így a kényszerintézkedés ügyében a Kúria dönt majd.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!