Megtárgyalta az Országgyűlés az OBH elnökének 2020. évi beszámolóját Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Senyei György, az OBH elnöke beszámolt az Országgyűlés plenáris ülésén a bíróságok általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről a 2020. évre vonatkozóan.

Kiemelte, hogy a 2020-as évben a bíróságok tevékenységére közvetlen kihatással volt a járványhelyzet és az annak kapcsán bevezetett rendkívüli jogrend. A befejezett ügyek száma ezzel együtt a törvényszéki másodfokon, az ítélőtáblákon és a Kúrián is meghaladta az érkezett ügyek számát, így ezeken az ítélkezési szinteken az ügyhátralék is csökkent az előző év végéhez képest.

Az ítélkezés időszerűsége kapcsán rögzíthető, hogy 2020-ban a perek 86%-a 1 éven belül – az ítélőtáblákon 6 hónapon belül – az adott ítélkezési szinten befejeződött és az elhúzódó ügyek számát is sikerült tovább csökkenteni. Az ítélkezés megalapozottságát és a döntések elfogadottságát jelzi, hogy az ügyforgalom legnagyobb részét kitevő járásbírósági civilisztikai ügyszakban a perek csaknem 94%-a első fokon jogerőre emelkedett.

bíróságok működése

A hatályon kívül helyezési arány – a járásbíróságok és a törvényszékek viszonylatában – mind büntető, mind civilisztikai ügyszakban javult az előző évhez viszonyítva.

A járványügyi helyzetben különösen felértékelődtek a digitális megoldások: az év során több, mint 1 millió 800 ezer elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra, a távmeghallgatások száma pedig megháromszorozódott az előző évi adatokhoz képest: az előző évi mintegy 6400-al szemben 2020-ban már több, mint 20.000 távmeghallgatást tartottak a bíróságok.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a beszámoló elfogadására tett javaslatot a plenáris ülés számára, amiről a testület egy későbbi időpontban szavaz.

(birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.