Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint 150 millió forintos adótartozást térítettek meg a hatóságokkal kötött egyezség nyomán született jogerős ítélet szerint az elkövetők egy adócsalási ügyben – tudatta a Fővárosi Főügyészség pénteken közleményben.
Az ügyészség szerint két vádlott 2011-ben elhatározta, hogy biztonságtechnikai cégük munkavállalóit érintő adókat és a járulékokat nem fizeti meg. Ezért a munkavállalók munkaviszonyát színleg megszüntették és fiktív munkaerő-kölcsönzési, valamint megbízási szerződéseket kötöttek, az elkövetésbe bevont társaságokat pedig rendszeresen cserélték. A könyvelésben a két vádlottnak segítséget nyújtott egy harmadik társuk, további két elkövető pedig a valótlan munkaügyi bejelentésekben, a fiktív számlák, pénzügyi dokumentumok kiállításában vett részt.
A vádlottak 2011 és 2015 között összesen 155 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
A büntetőeljárás során a vádlottak beismerték tetteiket, a Fővárosi Főügyészség pedig az új büntetőeljárási törvény alapján egyezséget kezdeményezett velük, amelynek része volt a költségvetést ért vagyoni hátrány megtérítése. A vádlottak és védőik elfogadták az ügyészség feltételeit, a céget irányító vádlottak részben már az egyezséget megelőzően kifizették a vagyoni hátrányt.
A vádlottak a bíróság előkészítő ülésén is fenntartották beismerésüket és lemondtak a tárgyalásról. A Fővárosi Törvényszék ezután jóváhagyta az egyezséget, és nyomban meghozta azzal azonos tartalmú ítéletét, amely szerint a vádlottak bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalást, valamint hamis magánokirat felhasználását követték el, és ezért egy vádlottat 2,5 millió forint pénzbüntetésre, társait 2-2 év – 3-5 év közti próbaidőre – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így jogerőre emelkedett – közölte a Fővárosi Főügyészség.
(MTI)
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
