Megújuló fogyasztóvédelem

2025 januárjában feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely még hatékonyabb fogyasztóvédelmi, azaz kormányhivatali fellépéseket sürget majd. Ehhez besegíthet, hogy a 2024 márciusától hatályos, legújabb fogyasztóvédelmi bírságrezsim már a kormányhivatalok számára is igen magas bírságok kiszabását teszi lehetővé.

Ha Halloween szellemében rendeznének egy „Melyik a legfélelmetesebb fogyasztóvédelmi hatóság hazánkban?” versenyt, jó eséllyel a Gazdasági Versenyhivatal kerülne a dobogó élére, dacára annak, hogy elsődlegesen nem is fogyasztóvédelmi, hanem versenyjogi hatáskörökkel bír. Viszont a jelentős kiterjedtségű, a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán – mondjuk, amikor az egész országot átveri egy-egy valótlan reklámmal egy vállalkozás – ennek a hivatalnak van hatásköre. Jogosult nagy cégek ellen akár milliárdközeli, sőt a feletti összegű bírságot is kiszabni, és tekintve, hogy ezen esetekről mindig beszámol a sajtó, közismert, vagyis simán nyerhetne.

Az úgynevezett általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok, tehát a vármegyékben és a fővárosban működő kormányhivatalok a meglévő hatásköri szabályok szerint eleve csak „kisebb vadra” lőhetnek, és bár rengeteg fogyasztóvédelmi hatáskörük van, eredményeikről jóval kevesebbet hallunk. Pontosabban hallottunk eddig, mert 2024 őszén a hazai fogyasztóvédelem irányításáért felelős nemzetgazdasági miniszter bejelentéseitől hangos a sajtó: záporoznak a rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzések a légitársaságok, az új személygépjárművet értékesítő cégek, a webshopot üzemeltetők és a futárcégek, valamint a legnagyobb ételfutárok ellen. Sőt, 2025 januárjában feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), amely még hatékonyabb fogyasztóvédelmi, azaz kormányhivatali fellépéseket sürget majd. A hazai állami fogyasztóvédelmi stratégia és jogalkotási folyamatok ismeretében tehát elképzelhető, hogy jövőre a bevezetőben említett versenyben a két hatóság osztozik majd a képzeletbeli dobogó első fokán.

Ehhez nyilván besegíthet, hogy a 2024 márciusától hatályos, legújabb fogyasztóvédelmi bírságrezsim már a kormányhivatalok számára is igen magas bírságok kiszabását teszi lehetővé, amit tapasztalnak is mostanra a cégek. Kkv-nak minősülő – vagyis a kis és középvállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó – cégek esetében egy sima fogyasztóvédelmi jogsértésre az irányadó bírságösszeg 550 ezer forint, ha nincs se enyhítő, se súlyosító körülmény, amely a 100 ezer forint bírságminimum, avagy a 2 millió forint bírságmaximum irányába vihetné el a ceruzát. Nagyobb cégeknél a kiszabásra kerülő bírság irányadó összege pedig egyenesen 3 millió forint, amely enyhítő körülmények hatására egymillióra mérsékelhető, míg a plafon 650 millió. Viccet félretéve, a törvényileg kiszabható bírságokkal és az új központi irányító hatósággal a 2025-ös év fogyasztóvédelmi kihívásai a korábbiaknál is komolyabbak lesznek.

Régi motoros fogyasztóvédelmi szakembereknek a 2017-ben megszüntetett Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jut az eszébe, nem véletlenül. Főleg ami a „kétfokú” fogyasztóvédelmi hatósági eljárások rendszerét illeti.

Némi nosztalgiával fűszerezett gondolati kísérlettel élve, amennyiben az NKFH valóban a korábbiaknál hatékonyabb szakmai irányítást kíván megvalósítani a kormányhivatalok, mint általános fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró hatóságok irányában, megfontolást érdemelhetne, hogy a 2020 márciusa előtti időkből a fogyasztóvédelmi hatósági eljárások kétfokú rendszerét újra életre keltsék. Vagyis biztosítsák azt, hogy a cégek államigazgatási hatósági eljárás keretében fellebbezhessék meg a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi határozatait, és csak akkor kelljen bíróságra menniük, ha a másodfokon az NKFH által meghozott határozattal sem értenek egyet. Egy ilyen szabályozás kedvezhetne különösen a kkv-szektor szereplőinek, de az új hatóságnak és közvetetten az állami fogyasztóvédelem egészének is.

A kkv-szektor szereplői számára kétségtelenül hathatós segítség lehetne, hiszen jelenleg, ha nem értenek egyet a kormányhivatal fogyasztóvédelmi határozatával, az ellen csak közigazgatási perben léphetnek fel, amelynek a végigvitele további anyagi ráfordítást, időt és energiát igényel tőlük, miközben pont ezekből korlátosak a készleteik. Többségük beletörődve befizeti a bírságot, és nem vitatkozik érdemben a bíróságon.

Az országosan egységes hatósági joggyakorlat még várat magára, miközben főleg a bírságreform óta egyáltalán nem mindegy, hogy az enyhítő körülményeket az alapeljárásban teljeskörűen feltárták-e, és a cég javára figyelembe vettek-e a hatóság. Márpedig ezek a körülmények a törvényileg megállapított úgynevezett irányadó bírságösszeget csökkenthetik, és figyelembe vételük elmaradása esetében indokolatlanul vastagabban fog a ceruza. Vagyis még egy illetékköteles, az NKFH-hoz intézhető fellebbezési lehetőségnek is sok cég örülne.

Az érme másik oldalát tekintve pedig az NKFH is profitálhatna egy ilyen hatáskörből:

Ezzel erőteljesen hozzájárulhatna az országosan egységes hatósági joggyakorlat megvalósításához, és ezáltal egy még hatékonyabb hazai fogyasztóvédelem biztosításához. A 2017-ben megszűnt NFH számára anno hasznos volt, hogy másodfokú szervként úgy vitte a szakmai irányítást, hogy a cégek fellebbezései révén a problematikus hatósági joggyakorlatokra, jogértelmezésre, joghézagokra napi szinten rálátott. Így a jogalkotási, szabályozási igények feltérképezésében és az éves fogyasztóvédelmi ellenőrzési programok kialakításában is hatékonyan vehetett részt. Látjuk majd persze, hogyan alakulnak az új csúcsszerv, az NKFH hatáskörei, de az biztos, hogy 2025-ben ismertebb lesz a kormányhivatali fogyasztóvédelem is.

Forrás: Világgazdaság

---