Megválasztották az új ombudsmant


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hat évre az alapvető jogok biztosává választotta Székely Lászlót az Országgyűlés. Megválasztását a titkos szavazáson 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt.


A kormánypártok már korábban támogatásukról biztosították Székely Lászlót. Az MSZP képviselői nem vették fel a szavazólapot, mondván, nem utasítják el a jelöltet, de bizalmukat sem adják oda előre. A Jobbik és az LMP bejelentette, hogy nemmel szavaz.

Székely László szeptember 25-étől tölti be a tisztséget, miután Szabó Máté jelenlegi ombdusman mandátuma előző nap lejár.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját az államfő augusztus 8-án jelölte ombudsmannak. Áder János azt nyilatkozta: jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után ajánlja a parlamenti pártok figyelmébe és megválasztásra a jelöltet, aki minden szükséges kritériumnak megfelel.

Székely László 1982-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Még ebben az évben a polgári jogi tanszék tanára lett; 1990 óta a Kari Tanács tagja is. 1992-ben a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagjává választották, és ugyanebben az évben a Fidesz környezetvédelmi kabinetjének jogi szakértője lett. 1996-ban az ORTT panaszbizottságának tagja, majd a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója lett.
Az első Orbán-kormány idején a hágai Nemzetközi Bíróság Bős–nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos döntésének végrehajtásáért felelős kormánybiztosa volt. 2008-ban az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatójának nevezték ki. 2010. június 15-én ő lett az új polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos. Ez a megbízatása 2013. január 19-én véget ért, és másnaptól a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosként folytatta a munkáját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
2013. augusztus 8-án a köztársasági elnök Székelyt javasolta az alapvető jogok biztosának. A javaslat alapján szeptember 16-án az Országgyűlés hat évre megválasztotta Székelyt az alapvető jogok biztosává.

Forrás: MTI, Wikipédia


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.