Megvannak a jelöltek az emberi jogi biztosi posztra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács (ET) nyilvánosságra hozta csütörtökön három jelöltjének nevét az április elsején megüresedő emberi jogi biztosi posztjára.


A strasbourgi székhelyű szervezet sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a jelöltek között van Goran Klemencic, Szlovénia igazságügyi minisztere, a Szlovén Köztársaság korrupció megelőzésével foglalkozó bizottságának megbízottja, Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős biztosa, valamint Pierre-Yves Le Borgn’ francia jogász, szocialista politikus, a Franciaországon kívül és a tengerentúlon élő francia állampolgárok hetedik választókerületének korábbi megbízottja.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2018 januárjának második felében esedékes plenáris ülésén választja ki a három jelölt közül az új emberi jogi biztost. Az új biztos a posztot 2012 óta betöltő, litván származású, amerikai születésű Nils Muiznieks jelenlegi biztostól 2018. április 1-jén veszi át.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Az emberi jogi biztos intézményét 1999-ben hívták életre.  Független intézményről van szó, a biztos feladata az oktatás elősegítése, az emberi jogok tudatosításának és tiszteletben tartásának támogatása a tagállamokban, továbbá biztosítja az Európa Tanács normatív eszközeinek teljes és tényleges betartását.

A biztos szerepe elsősorban megelőző jellegű, kötelességei eltérnek az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) funkcióitól vagy más, az egyezmény alapján létrehozott szervek feladataitól. Nem rendelkezik végrehajtói hatalommal, de tanácsadás, elemzések és ajánlások formájában segíti a tagállamokat törvényhozási hiányosságaik megszüntetésében, és az emberi jogok megsértésének megelőzéséhez gyakorlati útmutatókkal szolgál.

A biztos feladatai közé tartozik a nemzeti emberi jogi intézmények támogatása, valamint az együttműködés más nemzetközi szervezetekkel. A biztos intézkedéseket tehet a kormányoktól, nemzeti parlamentektől, nemzeti ombudsmanoktól és hasonló intézményektől, személyektől és szervezetektől kapott lényeges információ alapján. A biztos speciális ügyekben jelentést, ajánlást vagy véleményt terjeszthet a Miniszteri Bizottság és a Parlamenti Közgyűlés elé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek