Megvitatta az ombudsmani hivatal beszámolóját az Országgyűlés


Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának és helyettesének tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójáról vitázott kedden.

Nemzetiségi bizottság: alapvető feladat a nemzetiségi jogok védelme

Kreszta Traján román kisebbségi szószóló arról számolt be, hogy a biztos kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését, és elősegítette a szükséges törvénymódosításokat is.

Szólt a tavalyi év kihívásairól, hangsúlyozva: a világjárvány a nemzetiségi önkormányzatok működését is átformálta. A veszélyhelyzet rámutatott a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak súlyosbodó nehézségeire is – mondta.

Beszámolt arról is, hogy az egyedi visszásságok helyett az általános, valamennyi nemzetiséget érintő panaszok száma nőtt. A nemzetiségi önkormányzatok elsősorban a veszélyhelyzettel kapcsolatos működési problémák tisztázását kérték a biztos hivatalától – ismertette.

Fidesz: számos intézménybe látogatott el az ombudsman

Becsó Károly (Fidesz) ismertette az alapvető jogok biztosának feladatait. Beszámolt arról: tavaly a járvány ellenére több intézmény helyszíni vizsgálatát végezte el az ombudsman. A többi között gyermekotthonokban járt, hogy ellenőrizze, a veszélyhelyzet milyen változást okozott az itt élők ellátásában.

Hangsúlyozta: az ombudsman kiemelt figyelmet szentel a gyermekjogi panaszoknak. Fókuszban voltak a gyámhatósági eljárások vagy a kapcsolattartás a szülőkkel, de a biztos vizsgálta az iskolaőrök működését is.

Szólt a környezetvédelmi vizsgálatokról is, valamint a biztos bekapcsolódásáról a jogalkotási munkába, és arról is, hogy a hivatal tavaly tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait.

Jobbik: a legtöbb panasz a gazdaságilag legelmaradottabb megyékből érkezik

Gyüre Csaba (Jobbik) – megköszönve az ombudsman és helyettesei munkáját – fájónak nevezte, hogy csökken az ombudsmani véleményezésre kért törvénytervezetek száma. Szerinte az alapjogok esetében nincs hozzáértőbb fórum, mint az ombudsmani rendszer. Vitatta, hogy a véleményezésre kért törvénytervezetek tavalyi alacsony száma a koronavírus-járvány miatt volt, az szerinte inkább “az effajta törvényalkotás elszaporodásának” köszönhető. A koronavírus-járvány miatti újfajta, rendeleti jogalkotás érintette a szabadságjogokat is – fűzte hozzá.

Megjegyezte, az ombudsman szerint nem elég a kórházak belső szabályzatában elrendelni a felvételkészítés tilalmát.

Beszélt arról, hogy az biztos jogalkotást javasol a mozgásában korlátozottak adóssága esetén a gépjármű lefoglalásával, valamint a nyári gyermektáborokkal és az állatvédelemmel kapcsolatban.

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sok a folyamatban lévő ügy a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy nem elégséges a létszám ezek vizsgálatára? – kérdezte. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a legtöbb panasz a gazdaságilag legelmaradottabb megyékből érkezik.

KDNP: az ombudsman a veszélyhelyzet idején is ellátta alkotmányos feladatát

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, mára sikerült Magyarországon visszaszorítani a koronavírus-járványt, ehhez azonban rendkívüli intézkedések kellettek, amelyek soha nem látott módon érintették az állampolgárok mindennapi életét, a jogaik gyakorlását és a társas kapcsolatokat is. Hozzátette: rendkívüli jogrend sok szempontból befolyásolta az ombudsmani hivatal működését, amely a veszélyhelyzet idején is folyamatosan és teljes körűen ellátta alkotmányos feladatát.

Közölte, az alapvető jogok biztosa a pandémia ellenére is kiemelten fontosnak tartotta a személyes kapcsolattartást. Szembemenve az online teret előtérbe helyező nemzetközi gyakorlattal az ombudsman országos látogatássorozatot indított, hogy személyesen nyomon követhesse a járvány megfékezése érdekében tett intézkedéseket – mondta.

A kormánypárti politikus ismertetése szerint a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyetteshez eljutatott panaszok száma tavaly összességében csökkent, ezek között azonban jelentősen növekedett a szociális válsághelyzettel összefüggő beadványok száma. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes tavaly többször is kiemelte a tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférés jelentőségét – mondta.

MSZP: sok százezer ember problémája, hogy nem érvényesül a tiszta levegőhöz való joguk

Varga László (MSZP) is megköszönte az ombudsman és helyettesei munkáját, majd arról beszélt, hogy a 2020-as beszámolójuk tárgyalásakor nem lehet elvonatkoztatni a koronavírus-járványtól.

Szerinte egyre többször hallani arról, hogy az egészséghez való jog érvényesülése azon múlik, az állampolgár hol él. Hozzátette: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatokat is jelentősen befolyásolta az ellátás minősége. Vagy nincs elég dolgozó, vagy rossz az infrastruktúra, például Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön – közölte.

Kifogásolta, hogy a sajtó a járvány idején ki volt zárva az egészségügyi intézményekből, holott kiemelten fontos közérdek az, hogy a polgárok megismerhessék, milyen viszonyok vannak a kórházakban.
Együttműködést ajánlott az ombudsmannak a tiszta levegőhöz való jog érvényesítésével összefüggésben. Elmondta, választókörzetében, Miskolcon és a Sajó völgyében ez egy nagyon fontos probléma, amely sok százezer embert érint.

Értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadt az ombudsmani hivatalba. A hatóság alapvetően jól, hatékonyan és elismerésre méltóan végezte feladatát, ezért nem érthető, miért volt szükség a változásra – tette hozzá.

DK: nem mindegy, ki hova születik

A DK vezérszónoka, Bősz Anett – elismerve a hivatal jó működését – arról beszélt: nem sikeres ma Magyarországon az alapvető emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elveinek gyakorlatba átültetése.

Példaként hozta fel, hogy számos olyan régió van, ahol nem férnek hozzá a lakosok a tiszta levegőhöz, vízhez, és nem mindegy, hogy valaki milyen anyagi körülmények közé születik.

A kórházi ágyak koronavírus-járvány alatti kiürítése kapcsán arról beszélt: sok esetben olyan helyeket szabadítottak fel, amelyeket nem lett volna szabad kiüríteni. Hangot adott azon álláspontjának, hogy “nyugodtan határozottabban szembe mehetett volna a kormánnyal” e kérdésben az ombudsman. Ugyanakkor fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az ombudsman kiállt a szülő nők jogai mellett a járvány idején.

Bősz Anett bírálta az ombudsmani vizsgálatok tempóját, mondván, a Mátrai Erőművel vagy a gyöngyöspatai szegregáció miatt megítélt kártérítést követő “kormányzati hangulatkeltéssel” kapcsolatban indult vizsgálat eredményei évek után sem láttak még napvilágot. Egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos volna minél szélesebb körben tudatosítani a polgárokban a jogaikat és azt is, hogy ezeket kötelességek is társulnak, felvetve, hogy az iskolaőrség intézménye éppen ezzel ellentétes irányba hat.

Nemzetiségi képviselő: köszönet a színvonalas munkáért

Ritter Imre német képviselő köszönetét fejezte ki az ombudsmannak, amiért teljes mértékben lehetőséget biztosít nemzetiségi ügyekben illetékes helyettesének az eljárásra, az önálló fellépésre.

Örömének adott hangot, hogy sikerült előre lépni a hivatal tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában, az ott dolgozók megbecsülésében, hangsúlyozva, hogy nagyon bonyolult, összetett szakterülettel foglalkoznak.

Ombudsman: a világ egyik legerősebb alapjogvédelmi intézménye lettünk

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta, tavaly volt 25 éves az ombudsmani típusú intézmény, és “mára Európa, sőt a világ egyik legerősebb állami alapjogvédelmi intézménye jött létre Magyarországon”. Hozzátette: ez a büszkeség mellett felelősségre is okot ad, megemlítve, hogy az elmúlt két évben nagyon szélesre szabták az intézmény hatáskörét.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálásával kapcsolatos aggályokra úgy reagált: a beolvasztás után egy fillérrel sem fordít kevesebbet a költségvetés ezekre a feladatokra, mint korábban, a területen pedig nincsen létszámhiány, a legmagasabb szakmai színvonalon foglalkoznak e kérdésekkel.
Kozma Ákos elmondta: a Mátrai Erőmű ügyében folytatott vizsgálat az adatszolgáltatás csúszása miatt nem zárulhatott még le, míg a gyöngyöspatai ügyben utóvizsgálat zajlik, reméli, hogy még az idén írásos jelentéssel zárhatják a vizsgálatot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. május 26.

A biológiai sokféleség fontosságára emlékeztetett az ombudsman

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a fenntartható életmódot támogató változásokat sürget a biológiai sokféleség védelmében. A természet sokszínűségének védelme az Alaptörvény értelmében mindnyájunk felelőssége.
2020. február 26.

A nemzetiségi temetők megőrzéséért állt ki az ombudsmanhelyettes

A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes ebben hangsúlyozza, hogy a temetőknek, temetkezési helyeknek kiemelt jelentőségük van a nemzetiségi származású személyek identitásának megőrzésében, valamint a nemzetiségek kulturális, történeti, vallási hagyományai, épített és tárgyi emlékei továbbörökítésében.