Méltányosabbá tenné a rokkantsági ellátást az ombudsman


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa jogszabály-módosítás kezdeményezésére kérte fel az emberi erőforrások miniszterét.


Az alapvető jogok biztosa szerint módosítani kell a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvényt úgy, hogy lehetőség legyen az egyéni szempontok méltó figyelembevételére, és önhibáján kívül senki se kerülhessen ki a rendszerből. Székely László jogszabály-módosítás kezdeményezésére kérte fel az emberi erőforrások miniszterét – közölte az ombudsman hivatala.

A közleményben felidézték: 2012-től a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény alapjaiban alakította át az ellátórendszert, egészségbiztosítási ellátás váltotta fel a korábbi nyugdíjszerű ellátást. Míg korábban a jogosultságot döntően a szolgálati idő alapján állapították meg, addig az új rendszerben az már nem számít, csak a kérelem benyújtása előtti 15 év egészségbiztosítási járulékfizetéssel lefedett biztosítási ideje. Emiatt vannak olyanok, akiknek bár a megbetegedésük előtti időszakból hosszú szolgálati idejük van, a betegségük miatt nem tudják teljesíteni a megváltozott feltételeket, és önhibájukon kívül kiestek az ellátórendszerből.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Ugyanígy jártak azok is, akik évekig olyan ellátást kaptak – például ápolási díj, aktív korúak ellátása -, amelyből nem vonnak egészségbiztosítási járulékot – fűzték hozzá. A korábban ápolási díjban részesültek aránya magas azok között, akik nem jogosultak az új törvény szerinti ellátásra.

Székely László jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma végrehajtott ugyan kisebb korrekciókat a feltételrendszerben, de ezek nem voltak elégségesek a helyzet megfelelő rendezésére. Ez súlyos hiányosság, hiszen így előfordulhat, hogy egy hozzátartozóját évtizedeken keresztül ápoló ember megrokkan, és az ápolást nem tudja tovább végezni, viszont az ellátásra sem számíthat.

Az alapjogi biztos jelentésében rámutatott arra, hogy a törvény szerint – a korábbi szabályozással ellentétben – nincs lehetőség kivételes méltányosság gyakorlására. Az emberi méltósághoz való jog oldaláról nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugdíjszerű rendszer egészségbiztosítási alapokra helyezése részben vagy egészben önhibájukon kívül zárta ki az ellátásból a rászorulók ezreit – hangsúlyozta.

Kiemelte, a törvényalkotó részéről legitim cél a visszaélések kiküszöbölése, de nem támaszthatóak az érintettek számára szubjektíve teljesíthetetlen feltételek.

A jelentésben kitért arra is: a gyakorlatban bizonytalan annak megítélése, hogy a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatási jogviszonynak minősül-e, így a törvény szerint a jogosultságoknál figyelembe vehető-e ez az időszak. 

Az ombudsman felkérte Balog Zoltán szakminisztert: kezdeményezzen jogszabály-módosítást, hogy a biztosítási időtartam számításakor lehetőség legyen az egyéni szempontok méltó figyelembevételére, és annak megelőzésére, hogy valaki önhibáján kívül kerüljön ki a rendszerből. Azt is kérte, hogy egyértelműen rögzítsék: biztosítási időnek minősül a gyermek gondozásához nyújtott támogatás idejére kapott fizetés nélküli szabadság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.