Menedékkérelem: a múltban történt kínzás nem döntő
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az uniós szabályozás szerint a kérvényezők visszamenőleg nem hivatkozhatnak az elszenvedett sérelmekre – mondta a Európai Unió főtanácsnoka.
Kiegészítő védelemben csak az a menedékkérő részesülhet az Európai Unió tagországaiban, akit ténylegesen kínzás vagy embertelen bánásmód fenyeget hazájában, ha visszatérne – foglalt állást az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka kedden.
Yves Bot hozzátette: nem elegendő ok a kiegészítő védelemre az, ha a hazájában régebben kínzást elszenvedő menekült számára ott nem biztosított a megfelelő pszichés kezelés.
A menekültekről szóló Genfi Egyezmény szerint kiegészítő védelemben olyan menedékkérő bevándorlók részesülhetnek, akik nem rendelkeznek menekült jogállással, azonban származási országukban olyan súlyos fenyegetésnek vannak kitéve, mint a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód.
A most szóban forgó ügy előzménye, hogy egy Srí Lanka-i állampolgár menedékjog – és kiegészítő védelem – iránti kérelmet nyújtott be Nagy-Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű Srí Lanka-i szakadár szervezetet tagja volt, amiért hazájában a biztonsági erők fogva tartották és megkínozták. Visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód fenyegeti, és nem részesülhetne a korábbi kínzások okozta pszichés betegségének kezeléséhez megfelelő ellátásban. A brit hatóságok azonban elutasították kérelmét, mivel nem látták indokoltnak, hogy további fenyegetésnek lenne kitéve a származási országában.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Yves Bot főtanácsnok – akinek indítványa csak előzetes állásfoglalás, az uniós bíróság még csak most kezdi meg az ügy tárgyalását – emlékeztetett arra, hogy az uniós szabályozás szerint a kérvényezők visszamenőleg nem hivatkozhatnak az elszenvedett sérelmekre. Ha kiegészítő védelemben részesülhetne mindenki, aki a múltban rossz bánásmódot szenvedett el, nagymértékben növelné a tagállamok kiegészítő védelemmel kapcsolatos kötelezettségeit. Az ilyen értelmezés pedig jelentősen túllépne azon, amit az uniós jogalkotó az irányelv elfogadásával elérni szándékozott – tette hozzá a főtanácsnok.
Az pedig, hogy megfelelő pszichés kezelése nem biztosított hazájában, nem elegendő ahhoz, hogy kiegészítő védelmet igényelhessen az Európai Unió területén – emelte ki Yves Bot.
Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.
(MTI)