Menedékkérő gyerekek: közbelépett az EJEB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ideiglenes intézkedésként az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfő este megtiltotta nyolc tinédzsernek és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőnek a magyar-szerb határ menti tranzitzónába szállítását – közölte a kilenc menedékkérőt képviselő Magyar Helsinki Bizottság kedden.


A közlemény szerint az intézkedés megtiltja, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők fóti otthonában lévő nyolc tinédzsert és a veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a röszkei vagy a tompai tranzitzónába vigyék át, és ott „fogva tartsák őket”. 

A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta múlt pénteken és hétfő délelőtt. Szerintük a bírósági intézkedés azért volt sürgős, mert kedden életbe lépett az új határőrizeti szabályozás, amelynek alapján „nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfeleiket” nyitott táborból a tranzitzónák egyikébe „zárhatták volna”.

Az EJEB a kilenc menedékkérő panaszát kiemeltként kezeli, és a magyar kormánynak kérdéseket tett fel, amelyekre annak április 10-ig kell választ adnia – közölték. A bíróság arra kíváncsi, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, és ha igen, mi annak a jogalapja? – sorolták a strasbourgi bíróság kérdéseit.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A szervezet emlékeztetett arra: a Magyar Helsinki Bizottság már 2015 szeptemberében felhívta a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. Ahogy a strasbourgi bíróság korábbi, két bangladesi menedékkérőt érintő ítélete, úgy a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság és más, magyar és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését – tették hozzá.

Az Országgyűlésben március 7-én, a kormány javaslatára elfogadott törvénymódosítások szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben menedékjogi kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. Minden menedékkérőnek – kivéve a 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúakat – kérelme jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el. A törvénymódosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Európai precedenst teremthet a német bíróság, amely kimondta, hogy nem törvénysértő a képgeneráló mesterséges intelligenciák adatkezelése

Egy német bíróság visszautasította a nagyméretű képi adatkészleteket szolgáltató, nonprofit LAION (Large-scale AI Open Network) elleni szerzői jogok megsértése miatt beadott keresetet. Az adatkészleteket olyan képgeneráló modellek használják, mint a Midjourney, a Stable Diffusion és mások, rajtuk gyakorolnak. A szolgáltató tevékenysége a jogi védelem alatt álló tudományos kutatások kategóriába tartozik – mondta ki a verdikt.

2024. november 5.

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos törvényeket módosítottak

A szakértői pálya vonzóbbá tétele a célja az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításának. A törvényt 121 igen, 13 nem szavazattal és 31 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.