Menedékkérő gyerekek: közbelépett az EJEB
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ideiglenes intézkedésként az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfő este megtiltotta nyolc tinédzsernek és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőnek a magyar-szerb határ menti tranzitzónába szállítását – közölte a kilenc menedékkérőt képviselő Magyar Helsinki Bizottság kedden.
A közlemény szerint az intézkedés megtiltja, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők fóti otthonában lévő nyolc tinédzsert és a veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a röszkei vagy a tompai tranzitzónába vigyék át, és ott „fogva tartsák őket”.
A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta múlt pénteken és hétfő délelőtt. Szerintük a bírósági intézkedés azért volt sürgős, mert kedden életbe lépett az új határőrizeti szabályozás, amelynek alapján „nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfeleiket” nyitott táborból a tranzitzónák egyikébe „zárhatták volna”.
Az EJEB a kilenc menedékkérő panaszát kiemeltként kezeli, és a magyar kormánynak kérdéseket tett fel, amelyekre annak április 10-ig kell választ adnia – közölték. A bíróság arra kíváncsi, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, és ha igen, mi annak a jogalapja? – sorolták a strasbourgi bíróság kérdéseit.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat
|
Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet. Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos
További részletek, megjelenés >>
|
A szervezet emlékeztetett arra: a Magyar Helsinki Bizottság már 2015 szeptemberében felhívta a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. Ahogy a strasbourgi bíróság korábbi, két bangladesi menedékkérőt érintő ítélete, úgy a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság és más, magyar és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését – tették hozzá.
Az Országgyűlésben március 7-én, a kormány javaslatára elfogadott törvénymódosítások szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben menedékjogi kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. Minden menedékkérőnek – kivéve a 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúakat – kérelme jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el. A törvénymódosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.
(MTI)