Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hétfő este megjelent kormányrendelet szerint a személyi jövedelemadóhoz kötődő adóvisszatérítés előlegét mentesítették a követelésfoglalás alól – szúrta ki a Portfolio.
„A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 26. alcímében foglalt, a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos kedvezmény, ekho-kedvezmény, valamint visszatérítés előlege tekintetében, a Törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltakon túl, a megállapított előlegre
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 110. §-a szerinti követelésfoglalást foganatosítani nem lehet
– olvasható a rendeletben.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény rendeletben említett fenti paragrafusa pedig azt mondja ki, hogy „ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre” – ahogyan ez a Portfolio.hu cikkéből is kiderül.
Ezzel a döntésével a kormány a veszélyhelyzeti rendelkezési jogkörével élve, elveszi a lehetőséget arra, hogy az adóssággal rendelkező magánszemélyek esetében a hitelezők az szja-visszatérítésből hajthassák be a követeléseiket.
A rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. Törvény hatályvesztésekor ugyancsak hatályát veszti.
(Portfolio.hu)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!