Menthetők a devizahitelesek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő szerdai ülésén tárgyal a kormány a devizahitel-szerződések átírásának lehetőségeiről. A polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetővé teszi, hogy a parlament jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).


A tárca tudatta, vizsgálják, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződést. Ilyen – a szerződésmódosítást indokló – körülmény elsősorban az árfolyam-különbözet, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok, például az árfolyam „elszaladása” miatt válik képtelenné tartozása fizetésére – írták válaszukban.

A KIM tájékoztatása szerint a jövő szerdai kormányülésen fogják tárgyalni a lehetséges megoldásokat, amelyek célja, hogy a gazdasági ésszerűség mentén minél több devizahitelesnek tudjon segítséget nyújtani a kabinet.

Hangsúlyozták: a hatályos Ptk. lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát. A jogalkotó ugyanis jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha valamely körülmény szerződéskötés után beállt változása folytán a megállapodás változatlan tartalmú fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti – magyarázták, hozzátéve: a beavatkozás feltétele, hogy „a körülményváltozás túlmegy a normális változás kockázatán, és nem volt ésszerűen előre látható, továbbá, hogy a körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse”.

Az Origo hírportál értesülései szerint „az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése” is szóba kerülhet azok között a megoldások között, amelyeket a devizahitelesek további megsegítése érdekében dolgozna ki a kormány a közeljövőben. A könnyítésre az Origo szerint több változatot visz a KIM a július 24-i kormányülésre: elképzelhető, hogy valamilyen arányban megosztják a hitelösszeg árfolyamváltozásból adódó különbözetét.

Csütörtöki számában a Magyar Nemzet arról írt, hogy egy árfolyamgáthoz hasonló rögzített árfolyam bevezetésével, vagy az árfolyam-különbözetből adódó többletköltségek mérséklésével – esetleg teljes elengedésével – is segítheti a kormány a devizahiteleseket.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a Magyar Bankszövetséggel folyamatos az egyeztetés, és a tárgyalások érintik a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők körét is.

A devizahitelesek szerződéseinek módosításáról kedden beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV-ben. Mint mondta, a kormányzat keresi a megoldást arra, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.