Mi az általános hatáskörű bíróság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-jét követően a polgári eljárásra vonatkozó új törvény a törvényszéket határozza meg
általános hatáskörű bíróságként. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a
törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani – hívta fel a figyelmet közleményében a Fővárosi Törvényszék.
 


A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, így
a keresetet ott kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a
harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke
nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Kivételt képeznek a fentiek alól az alábbi esetek, amelyek értékhatártól függetlenül a törvényszékek
hatáskörébe tartoznak:
• a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
• a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt
indított perek, valamint a közérdekből indított perek,
• a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
• a jogi személyek és tagjaik, valamint a volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás
közötti peres eljárásai, s a tagsági jogviszonyon alapuló perek.

Minden más peres eljárásra a törvényszékeknek van hatáskörük.

Például ha valaki a személyiségi jogainak megsértése miatt indít pert és ezzel kapcsolatban kéri a
jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a
további jogsértéstől, vagy azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját
költségén megfelelő nyilvánosságot, a törvényszék fog eljárni az ügyben. Szintén a törvényszék
hatáskörébe tartozik a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítására és a jogsértéssel előálló dolog megsemmisítésére, vagy a jogsértő mivoltától való
megfosztására irányuló peres eljárás. Ha azonban a személyiségi jogsértés miatt csak sérelemdíjra
vagy kártérítésre tart igényt és annak összege nem haladja meg a harmincmillió forintot, a keresetet
a járásbíróság (Budapesten az illetékes kerületi bíróság) bírálja el.

A törvényszék hatásköre kizárólag az értékhatártól függően marad fenn a nemzetközi árufuvarozási

és szállítmányozási perekben, az értékpapírral kapcsolatos jogvitákban, a tisztességtelen szerződési
feltételek érvénytelensége iránt indított perekben.

Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a
törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által
megengedett.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.