Mikor szabályszerű a védő idézése?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha az idézés védő általi átvételének igazolására szolgáló letöltési igazolás az eljárási cselekmény időpontjáig az ügyészségre nem érkezik meg, és nincs arra utaló adat sem, hogy az ügyészség az ülést megelőzően a védő idézését más módon közölte, akkor az idézés nem tekinthető szabályszerűnek.
A BKKB nyomozási bírája fiatalkorú terhelt letartóztatásának meghosszabbítása tárgyában a tervezett ülés megtartása és a kényszerintézkedés meghosszabbításáról szóló döntés meghozatala a kirendelt védő távolmaradása miatt nem volt lehetséges, ezért a fiatalkorú gyanúsított letartóztatása megszűnt. A Fővárosi Főügyészség határozatával a kirendelt védőt az idézéssel szembeni mulasztás okán 150.000 Ft rendbírsággal sújtotta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az ügyészség a védőt az eljárási cselekményre a Be. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt módon szabályszerűen megidézte, aki azonban az ülésen nem jelent meg, és a távolmaradását alapos okkal előzetesen nem mentette ki. A főügyészség az idézést az elektronikus kapcsolattartásra köteles védőnek elektronikus úton megküldte, az megjelent a címzett tárhelyén, azt azonban a kirendelt védő nem ellenőrizte és nem töltötte le. A főügyészség álláspontja szerint a szabályszerűen kézbesített iratot elektronikus elérhetőségén kizárólag olyan okból nem észlelte, amely saját felróható magatartására vezethető vissza.
A kirendelt védő a határozat ellen panaszt jelentett be, amelyet egyebek mellett azzal indokolt, hogy az idézés nem a kézbesítésre befogadással, hanem a címzett általi átvétellel minősül szabályszerűen kézbesítettnek. Az idézés elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények csak a szabályszerűen kézbesített irathoz kapcsolódnak, a kézbesítés pedig akkor szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. Abból a körülményből, hogy a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény átvételét az ülés időpontját megelőzően nem igazolta vissza, az ügyészségnek fel kellett ismernie, hogy a küldeményt nem kézbesítették. Mivel az idézés fentieknek megfelelő szabályszerű kézbesítésére az átvételének hiányában nem került sor, az idézéssel szembeni mulasztás következményei sem voltak alkalmazhatók.
A panaszt a Legfőbb Ügyészség alaposnak találta, és a támadott határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolásában kifejtette, hogy az E-ügyintézési törvény 14. §-ának (4) bekezdése szerint az elektronikus úton a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény akkor minősül kézbesítettnek, ha a szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban, vagy a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Az idézéssel szembeni mulasztás következményei pedig csak akkor alkalmazhatók, ha az idézés megfelelt a törvényi előírásoknak és kézbesítése szabályszerű volt.
Megállapítható volt, hogy az idézés védő általi átvételének igazolására szolgáló letöltési igazolás az eljárási cselekmény időpontjáig az ügyészségre nem érkezett, és nem volt arra utaló adat sem, hogy a főügyészség az ülést megelőzően a védő idézését más módon is megkísérelte volna. Ekként pedig a védő idézése szabályszerűnek nem volt tekinthető. Az idézés szabályszerűségének megítélését tekintve nincs annak jelentősége, ha az a büntetőeljárásban részt vevő személy, akinek a jelenléte valamely eljárási cselekményen kötelező, egyébként az eljárási cselekményről más módon tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. A védő a szabályszerű megidézésének hiányában a távolmaradásával nem mulasztott; mulasztás hiányában pedig vele szemben a rendbírság kiszabásának nincs törvényi alapja.
(Budapesti Ügyvédi Kamara)
