Milliárdos csalás miatt emeltek vádat őrző-védő cégek vezetőivel szemben


Több mint ötmilliárd forintos költségvetési csalás miatt emeltek vádat őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetőivel szemben – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán.

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a túlnyomó részt őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői 2016 és 2021 között azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem, mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetni, igénybe vették két különböző bűnszervezet segítségét.

A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezése végett a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.

Csaknem százötven cég érintett. Az eljárás végén az ügyészség 22 embert rótt meg, hét terhelttel szemben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. Tíz, az okozott vagyoni hátrányt megtérítését vállaló gyanúsított esetében határozott feltételes ügyészi felfüggesztésről született döntés, emellett a vádhatóság 17 gyanúsítottal egyezséget kötött.

Az ügyészi intézkedések folytán 430 millió forint térült meg a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányból. A NAV illetékes igazgatósága által folytatott nyomozásban korábban 1,4 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak.

A főügyészség az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 86 gyanúsítottal szemben. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni – tudatta a csoportvezető ügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Orbán: a tapasztalat és a szakmai tekintély indokolta Sulyok Tamás jelölését

A tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való „forgolódással”, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfői jelölését a miniszterelnök.

2024. február 22.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.