Milliárdos kárt okozó számlagyár ügyében született ítélet Szegeden


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy szegedi számlagyárat működtető csoport tagjai és a fiktív bizonylatokat felhasználó cégek vezetői ügyében hozott ítéletet a Szegedi Törvényszék szerdán.

A csoportot vezető férfit bűnsegédként, különösen nagy értékre, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a bíróság öt év börtönbüntetéssel sújtotta. A vádlottat emellett öt évig nem lehet gazdasági szervezet vezető tisztségviselője.

Az ügy több vádlottjára rövidebb időtartamú vagy felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki, másoknak pénzbüntetést kell fizetniük. Négy vádlottat próbára bocsátottak.

A számlagyárat irányító vádlottak cégei 2015-2016-ban nem végeztek valós gazdasági tevékenységet. A fiktív számlákat befogadó cégek a bizonylatokat kiállító vállalkozásokkal színlelt üzleti kapcsolatban álltak, így jogosulatlanul csaknem egymilliárd forinttal csökkentették a társaságok adófizetési kötelezettségét.

Az egyik érintett cég cseh és horvát gazdasági társaságoktól vásárolt szójaolajat és szójadarát. Annak érdekében, hogy a vállalkozás az áfafizetési kötelezettségét több száz millió forinttal csökkentse, a beszerzéseket belföldiként tüntette fel, és ennek igazolásul fiktív költségszámlákat használt föl könyvelésében és adóbevallásában.

Két kft. lengyel gazdálkodóktól vásárolt tojást, a beszerzéseket azonban magyar cégeken futtatták keresztül, így több mint százmillió forint forgalmi adó megfizetését kerülte el.

Az ügyben más szegedi és környékbeli vállalkozások is érintettek voltak, amelyek az elkövetők által kiállított fiktív számlák felhasználásával csökkentették adófizetési kötelezettségüket.

Mintegy száz ember ellen indult eljárás. A kisebb súlyú bűncselekményeket elkövető és az okozott kárt megtérítő vádlottakat az ügyészség megrovásban részesítette vagy esetükben élt a vádhalasztás lehetőségével.

A Szegedi Törvényszék előtt 36 vádlott állt. Tizennyolcan közülük a nyomozás alatt beismerő vallomást tettek és a büntetésükről egyezséget kötöttek az ügyészségről. A bíróság előtt pedig újabb tizenegy vádlott jelezte, hogy beismerő vallomást akar tenni, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

A csoport irányítói mellett – akik közül az egyik szökésben van – a bíróság előtt álltak a megrendelések szervezésével, a szerződéskötések lebonyolításával, valamint fiktív számláknak könyvelésben, adóbevallásban történő felhasználásával foglalkozó vádlottak is.

Az ügyészséggel kötött megállapodások nyomán a költségvetésnek okozott kárból a terheltek több száz millió forintot megtérítettek. Kóbor Jenő tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során hangsúlyozta, ezt az érintett vádlottak esetében a törvényszék nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe.

A vádlottak többsége esetében az ítélet jogerőssé vált. Az ügyészség néhány vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés, illetve magasabb összegű pénzbüntetés kiszabása érdekében, két vádlott és védője a büntetés enyhítését kérve jelentett be fellebbezést.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.