Milliós kártérítés járhat két kitoloncolt menekültnek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, későbbi visszaküldésük Szerbiába pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadó központokban – mondta ki keddi, nem jogerős ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az EJEB elsőfokú ítélete szerint a magyar államnak fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felpereseknek.
Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi állampolgár 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.
A strasbourgi bírói testület egyhangúlag megállapította, az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, illetve a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Az indoklás szerint szabadságvesztéssel ért fel az érintettek elzárása, akiket hivatalos bírói indoklás és a bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül fosztottak meg szabadságuktól. Kiemelték emellett, hogy a hatóságok nem biztosították a hatékony jogorvoslat lehetőségét a felpereseknek.
A törvényszék ugyanakkor kielégítőnek találta a panaszosok fogva tartásának körülményeit, elegendő helyük volt a konténerben, és naponta három étkezést biztosítottak a számukra. Ezzel kapcsolatban tehát elutasították, hogy sérült volna az egyezménynek a kínzás tilalmáról szóló cikke.
A kínzás tilalmáról szóló cikk megsértését viszont megállapították a visszatoloncolásuk vonatkozásában, amelynek során nem biztosították, hogy ne legyenek kitéve embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének, és nem vizsgálták meg külön-külön a menedékkérők ügyét.
Közleményében az EJEB kitért arra, hogy a panaszosok egyikét egy hiba folytán egy általa nem beszélt nyelven kérdezték ki. A menekültügyi eljárásról ráadásul kizárólag írásban kaptak tájékoztatást annak ellenére, hogy mindketten írástudatlanok. Az ügyükben született döntés fordítását az ügyvédjük kapta meg, két hónappal azután, hogy az érintetteket visszaküldték Szerbiába.
Az EJEB elsőfokú ítélete szerint a magyar államnak fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felpereseknek.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden tagállami jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, de úgy véli, hogy mégsem szolgáltattak számára igazságot.
(MTI)
[htmlbox BDT]
