Milyen kihívásoknak kell a vállalati jogászoknak megfelelniük?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkakapcsolataik megfelelő ápolása, fenntartása egyre nehezebb a jelenlegi helyzetben – derül ki a DLA Piper WIN Insights Riportból.

A felmérésben a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a járvány következtében megváltozott munkakörülmények a személyes életükre gyakoroltak jelentős hatást. A megkérdezettek 72%-a szerint munkakapcsolataik megfelelő ápolása, fenntartása jelentette az egyik legnagyobb kihívást, 60%-uknak pedig növekedtek a munkaterhei. A vállalatok jelentős többsége a flexibilis munkavégzés lehetőségét és a munkavállalók jóllétét elősegítő célkitűzéseket hosszútávon is igyekeznek a mindennapi működési és munkáltatói gyakorlataikba beemelni, amely összhangban van a megkérdezettek elvárásaival is.

Új stratégiai megfontolások a változások tükrében

A napi vállalati működés újragondolása, valamint az ESG és az innováció egyre növekvő szerepével összhangban, jelentősen megváltoztak a kijelölt stratégiai irányok a változó környezeti tényezőkkel való lépéstartás érdekében. A felmérésre adott válaszokból kiderül, hogy az egyes vállalati jogi csapatok átlagos létszáma csökkent, de ezzel arányosan a felelősségi körök növekedtek, mindez kihívások elé állítja a szervezeteket.

Vállalaton belüli szerepüket tekintve kijelenthető, hogy a vállalati jogászok valódi üzleti partnerként kerültek bevonásra a szervezeti folyamatok, illetve az üzleti lépések kialakításában a pandémia alatt. A jövőre vonatkozóan viszont vegyes a kép: a megkérdezettek 45%-a jelezte, hogy a járványt követően véleménye szerint nagyobb szerepet kap a vállalat lényeges stratégiai döntéshozatalában.

A kutatás arra is kitért, hogy melyik szakterület élvez elsőszámú prioritást a szervezeten belül: a megkérdezettek 41%-a compliance és a kockázatkezelés témájára helyezi a hangsúlyt a következő 18 hónap során. A jövőre vonatkozó leghangsúlyosabb fókuszterületként az új üzletei lehetőségek kiaknázását jelölte meg a válaszadók 33%-a, míg a dolgozók jólléte és a foglalkoztatási stratégia 26% szerint kap majd nagy teret a vállalati jogászok mindennapjaiban.

Vállalaton belüli jogi költségvetések aránya

A felmérés alapján a stratégiai feladatok megváltozásával és a növekvő igényekkel a jogi költségvetés szervezeten belüli aránya nem változott: a válaszadók 60%-a szerint komoly nyomásnak vannak kitéve a jogi költségkeretek és ennek jövőbeli várakozásait tekintve szintén vegyes képet látunk.

ESG és fenntarthatóság – piaci trendek és a megfelelőségi ráta

A vállalati szektorban mindinkább jelen vannak a fenntarthatóságra irányuló törekvések. A válaszadók 41%-a nyilatkozta azt, hogy úgy érzi, szervezetének ESG politikája találkozik a piaci elvárásokkal, sőt, folyamatosan erősödik azzal párhuzamosan, hogy a téma a gazdasági és kormányzati szférában is mindinkább előtérbe kerül. A megkérdezettek kisebb hányada szerint vállalatuk kezdeti fázisban tart az ESG szemlélet és gyakorlatok alkalmazásában és még nem tudják, ez hogyan fogja befolyásolni a szerepkörüket. Voltak olyan válaszadók is, akik nem tudnak arról, hogy a vállalatuknak lenne ESG politikája, illetve nem is látják ennek hatását az üzleti életben – derül ki a DLA Piper Hungary közleményéből.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.