Milyen kihívásoknak kell a vállalati jogászoknak megfelelniük?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkakapcsolataik megfelelő ápolása, fenntartása egyre nehezebb a jelenlegi helyzetben – derül ki a DLA Piper WIN Insights Riportból.

A felmérésben a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a járvány következtében megváltozott munkakörülmények a személyes életükre gyakoroltak jelentős hatást. A megkérdezettek 72%-a szerint munkakapcsolataik megfelelő ápolása, fenntartása jelentette az egyik legnagyobb kihívást, 60%-uknak pedig növekedtek a munkaterhei. A vállalatok jelentős többsége a flexibilis munkavégzés lehetőségét és a munkavállalók jóllétét elősegítő célkitűzéseket hosszútávon is igyekeznek a mindennapi működési és munkáltatói gyakorlataikba beemelni, amely összhangban van a megkérdezettek elvárásaival is.

Új stratégiai megfontolások a változások tükrében

A napi vállalati működés újragondolása, valamint az ESG és az innováció egyre növekvő szerepével összhangban, jelentősen megváltoztak a kijelölt stratégiai irányok a változó környezeti tényezőkkel való lépéstartás érdekében. A felmérésre adott válaszokból kiderül, hogy az egyes vállalati jogi csapatok átlagos létszáma csökkent, de ezzel arányosan a felelősségi körök növekedtek, mindez kihívások elé állítja a szervezeteket.

Vállalaton belüli szerepüket tekintve kijelenthető, hogy a vállalati jogászok valódi üzleti partnerként kerültek bevonásra a szervezeti folyamatok, illetve az üzleti lépések kialakításában a pandémia alatt. A jövőre vonatkozóan viszont vegyes a kép: a megkérdezettek 45%-a jelezte, hogy a járványt követően véleménye szerint nagyobb szerepet kap a vállalat lényeges stratégiai döntéshozatalában.

A kutatás arra is kitért, hogy melyik szakterület élvez elsőszámú prioritást a szervezeten belül: a megkérdezettek 41%-a compliance és a kockázatkezelés témájára helyezi a hangsúlyt a következő 18 hónap során. A jövőre vonatkozó leghangsúlyosabb fókuszterületként az új üzletei lehetőségek kiaknázását jelölte meg a válaszadók 33%-a, míg a dolgozók jólléte és a foglalkoztatási stratégia 26% szerint kap majd nagy teret a vállalati jogászok mindennapjaiban.

Vállalaton belüli jogi költségvetések aránya

A felmérés alapján a stratégiai feladatok megváltozásával és a növekvő igényekkel a jogi költségvetés szervezeten belüli aránya nem változott: a válaszadók 60%-a szerint komoly nyomásnak vannak kitéve a jogi költségkeretek és ennek jövőbeli várakozásait tekintve szintén vegyes képet látunk.

ESG és fenntarthatóság – piaci trendek és a megfelelőségi ráta

A vállalati szektorban mindinkább jelen vannak a fenntarthatóságra irányuló törekvések. A válaszadók 41%-a nyilatkozta azt, hogy úgy érzi, szervezetének ESG politikája találkozik a piaci elvárásokkal, sőt, folyamatosan erősödik azzal párhuzamosan, hogy a téma a gazdasági és kormányzati szférában is mindinkább előtérbe kerül. A megkérdezettek kisebb hányada szerint vállalatuk kezdeti fázisban tart az ESG szemlélet és gyakorlatok alkalmazásában és még nem tudják, ez hogyan fogja befolyásolni a szerepkörüket. Voltak olyan válaszadók is, akik nem tudnak arról, hogy a vállalatuknak lenne ESG politikája, illetve nem is látják ennek hatását az üzleti életben – derül ki a DLA Piper Hungary közleményéből.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Európai precedenst teremthet a német bíróság, amely kimondta, hogy nem törvénysértő a képgeneráló mesterséges intelligenciák adatkezelése

Egy német bíróság visszautasította a nagyméretű képi adatkészleteket szolgáltató, nonprofit LAION (Large-scale AI Open Network) elleni szerzői jogok megsértése miatt beadott keresetet. Az adatkészleteket olyan képgeneráló modellek használják, mint a Midjourney, a Stable Diffusion és mások, rajtuk gyakorolnak. A szolgáltató tevékenysége a jogi védelem alatt álló tudományos kutatások kategóriába tartozik – mondta ki a verdikt.

2024. november 5.

Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos törvényeket módosítottak

A szakértői pálya vonzóbbá tétele a célja az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításának. A törvényt 121 igen, 13 nem szavazattal és 31 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.