Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az uniós adatvédelmi rendelet betartásához nemzeti jogszabályokra is szükség van, de az adatkezelőkre a GDPR azok megalkotásáig is kötelezően alkalmazandó. Péterfalvi Attila az Inforádió Aréna című műsorában elmondta, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akkor tudja alkalmazni az Európai Unió új adatvédelmi rendeletét, ha az országgyűlés megalkotja az ehhez szükséges nemzeti jogszabályt.
A GDPR rendelet közvetlen alkalmazhatósága azt jelenti, hogy azt már nem kell, sőt nem is szabad nemzeti jogba ültetni, viszont a teljes alkalmazhatóság, és a számonkérés érdekében kiegészítő szabályokat kell alkotni, ahol ezt a GDRP megengedi. Az egyik ilyen az eljárási szabályok megalkotása, a másik pedig a GDPR betartását felügyelő hatóság kijelölése – tette hozzá Péterfalvi Attila.
A GDPR kötelezően rendeli el, hogy a nemzeti jogalkotóknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelyik eljár a rendelettel kapcsolatban.
Hiába evidencia, hogy Magyarországon ez a NAIH, az Alaptörvény nem nevezi meg a hatóság nevét, de deklarálja, hogy Magyarországon egy független, autonóm hatóság felügyeli mind a személyes adatok érvényes védelméhez, mind a közérdekű adatokhoz való hozzájutáshoz való jog érvényesülését. Jogszabályban kell rögzíteni, hogy a GDPR-ból eredő jogköröket a NAIH gyakorolja. Az adatkezelők azonban nem várhatják meg az infotörvény módosítását, nekik már az uniós rendelet hatályba lépésétől alkalmazniuk kell azt.
Péterfalvi Attila arról is beszélt, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az EU adatvédelmi rendelete akkor is megvédheti a fogyasztót, ha az adatkezelő egy unión kívüli országba költözteti a tevékenységét, mert a GDPR megalkotóinak kifejezetten célja volt, hogy a rendelet az unión kívüli adatkezelések esetében is megvédje az uniós polgárok jogait. A NAIH elnöke példaként a Facebookot említette, amely írországi részlegét Kaliforniába menekítette át.
„A jogvédelem attól is függ, hogy az adott harmadik országban van-e olyan intézmény, amely képes az európai társintézménnyel, vagy hasonló intézménnyel közösen fellépni,
hiszen egy magyar, vagy egy német, vagy egy francia adatvédelmi hatóságnak nincs önálló eljárási lehetősége az Egyesült Államokban. Ha például a szerverpark az Európai Unió területén van, akkor csak az adott ország adatvédelmi hatóságán múlik, hogy eljárás indul-e, de ha máshol, akkor sokkal nehezebb, de nem lehetetlen, intézkedni. – tette hozzá Péterfalvi Attila.
Az USA-ban a Federal Trade Commission nevű szervezet látja el a fogyasztói érdekvédelmet adatvédelmi kérdésekben, és nagyon szigorú álláspontot képvisel. A szervezettel létrejött együttműködés alapján lehet közös akciót indítani, így nem jelent problémát, ha nincs európai központ.
A GDPR bevezeti az egy ablakos ügyintézési mechanizmust, amely előírja, hogy annak az országnak az adatvédelmi hatósága jár el, ahol az adatkezelés, vagy feldolgozás történik,
tehát a Facebook esetében például az ír adatvédelmi hatóság.
Ha viszont a Facebook Kaliforniába teszi át az addig Írországban működő központját, ahogyan most, akkor több ország adatvédelmi hatóságai az amerikaival együttműködve felléphetnek egy esetleges jogsértés ellen – mutatott rá a NAIH elnöke.
[htmlbox gdpr_komm]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
