Mit jelent a rendkívüli ítélkezési szünet?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fő szabályként a bíróság nem tart tárgyalást és a határidők sem telnek. Az ítélkezési szünet sem a régi, sem az új perrendtartás szerint nem érint minden bírósági eljárást. A Baker McKenzie összefoglalója.

A kormány 2020. március 15-i hatállyal rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el a koronavírus járványra tekintettel. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez más intézményekhez hasonlóan a bíróságok bezárását jelenti. De valóban erről van-e szó? A Baker McKenzie ügyvédei dr. Tamási Artúr és dr. Vass Réka, valamint dr. Karacs Daniella ügyvédjelölt gyűjtötték össze a legfontosabb tudnivalókat – olvasható a cég lapunknak küldött közleményében.

Az ítélkezési szünet lényege az, hogy ez idő alatt fő szabályként a bíróság nem tart tárgyalást és a határidők sem telnek. Lényeges ugyanakkor, hogy a felek továbbra is tehetnek nyilatkozatokat a perekben, pl. önként teljesíthetik a kötelezettségeiket az eredeti határidőben, kérelmekkel élhetnek és ezek a cselekményeik nem lesznek hatálytalanok, azokat a bíróság figyelembe veszi.

Az ítélkezési szünet szabályai azonban eltérőek az régi és az új polgári perrendtartásban. Ez azt jelenti, hogy az intézkedés eltérően érintheti az régi perrendtartás szerinti, 2018. előtt és az új perrendtartás szerinti, 2018-ban vagy azután indult pereket.

Az ítélkezési szünet sem a régi, sem az új perrendtartás szerint nem érint minden bírósági eljárást. A régi és új perrendtartás szerint sem vonatkozik az ítélkezési szünet a soron kívüli eljárásokra, ilyenek pl. a régi perrendtartás alatti ún. kiemelt, 400 millió forintot meghaladó pertárgyértékű perek. Hasonlóképpen kivétel a régi és új szabályok szerint is az, ha a felek az ítélkezési szünet szabályainak alkalmazását közösen kérik mellőzni. Kivételt képeznek az ítélkezési szünet szabályai alól a régi perrendtartás szerint pl. a végrehajtási perek és a nemperes eljárások is.

E kivételek miatt jelenlegi ismereteink szerint nem lehet azt állítani, hogy a bíróságok bezárnak. Egyes ügyekben jelenlegi ismereteink szerint továbbra is lesznek tárgyalások és feleknek megszabott határidők is telnek. Mi történhet azokban az ügyekben, amelyekre az ítélkezési szünet szabályai nem vonatkoznak? Mi történik pl. akkor, ha a felek a rendkívüli ítélkezési szünetre tekintettel közös kérelemmel élnek az ítélkezési szünet szabályainak mellőzése érdekében? Köteles lesz a bíróság ez esetben eljárni és tárgyalást tartani?

Az Országos Bírósági Hivatal eddigi tájékoztatása alapján a bíróságok fő szabályként nem tartanak tárgyalásokat, a halaszthatatlan eljárási cselekményeket távmeghallgatás útján bonyolítják le, ha pedig ez nem megoldható, speciális tárgyalótermi protokoll lép életbe: az ügyfeleknek 2 méteres távolságot kell tartaniuk egymástól és a bíróktól, és a jelenlévők kikérdezésre kerülnek, hogy az elmúlt két hétben jártak-e fertőzött területen, illetve érintkeztek-e fertőzött személlyel. Amennyiben valószínűsíthető, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy található, a bíróság az eljárást félbeszakíthatja és az érintetett elkülöníti. Emellett a személyes félfogadás teljes egészében szünetel a bíróságokon és a felek távközlési eszközön kaphatnak tájékoztatást. A napokban további tájékoztatás és részletszabályok várhatóak.

A bíróság továbbá a tárgyalásra kerülő ügyekben is határozhat úgy, az eljárás félbeszakadását állapítja meg a bíróság működését akadályozó elháríthatatlan eseményre hivatkozással, noha erre valószínűleg csak a bírósági szervezeten belüli előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor (az eddigi tájékoztatás alapján pl. akkor, ha valószínűsíthető, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy található). Az eljárás félbeszakadását és a félbeszakadás megszűnését a bíróság végzéssel állapítja meg, a félbeszakadást megállapító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás félbeszakadása esetén a bíróság nem tart tárgyalást, a határidők megszakadnak és az eljárás folytatásával újraindulnak. A félbeszakadás alatt a felek hatályosan csak a félbeszakadással kapcsolatban tehetnek nyilatkozatot, minden más előadásukat a bíróság figyelmen kívül kell hagyja.

Mi a helyzet akkor, ha az eljárás nem szakad félbe, de a fél a járvány miatt nem tud valamilyen határidőt tartani, vagy valaki nem tudja a kötelezettségét teljesíteni, pl. a külföldi fél vagy tanú az utazási korlátozások miatt nem tud a bíróság előtt megjelenni? Ez esetben a határidő lejárta előtt a fél részéről célszerű határidőhosszabbítást kérni, a tanú részéről kimentéssel élni stb. De még a határidő elmulasztása sem jelent mulasztást a fél részéről akkor, ha a felet elháríthatatlan akadály gátolta, amit nyilván célszerű mielőbb bejelenteni. Ha nem ez a helyzet, a fél még mindig élhet igazolási kérelemmel. Ez esetben igen lényeges, hogy a mulasztást az igazolási kérelemmel együtt nyomban pótolni kell. Lényeges, hogy jogi személyek (cégek) és jogi képviselők esetén a bírósági gyakorlat az igazolási kérelmeket meglehetősen szigorúan bírálja el.

Mi a helyzet akkor, ha a fél vagy képviselője el tudna ugyan menni a tárgyalásra vagy más eljárási cselekményre, de a járványtól való félelme miatt nem mer? Ez esetben a szabályok szigorú értelmezése mellett mulasztásról van szó. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a kialakult helyzetben a bíróságok egy ilyen körülményt is méltányosabban bírálnának el. A távmeghallgatás elrendelése esetén azonban ilyen kifogás értelemszerűen nem merülhet fel.

A rendkívüli ítélkezési szünet és az eljárások esetleges félbeszakadása az eljárások időtartamát egyenlőre bizonytalan időtartammal meghosszabbítja. Ezzel kapcsolatban azonban az eljárások elhúzódására, a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére az ismert körülmények miatt alappal aligha lehet majd hivatkozni.