MNB-hitel a vállalkozásoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén indította el Növekedési Hitelprogramját, mely a monetáris politika eszközeként jelentős mértékben növelheti a vállalkozók beruházási kedvét.  Az MNB-nek nem titkolt szándéka volt a programmal, hogy enyhítse a kis- és középvállalkozók hitelezésében megfigyelt zavarokat, valamint megerősítse a pénzügyi stabilitást és csökkentse az ország külső sérülékenységét.


A program lényege

A Növekedési Hitelprogram (NHP) kettő részben – azaz pillérben – valósul meg. Az első pillér keretében az MNB egy rendkívül kedvezményes refinanszírozási hitelt nyújt a hitelintézeteknek, amely tovább­hitelezésre kerül a kis és középvállalkozások (KKV) felé. A hitelintézetek keze meg van kötve ebben a tekintetben, mivel csak egy felülről korlátozott, maximum 2,5 százalékos kamatmarzsra jogosultak a kölcsön nyúj­tásával.

A második pillérrel a hitelprogram célja az, hogy csökkentse a KKV-k már fennálló hitelein belül a devizahitelek arányát. Erre az MNB szerint azért van szükség, mert a kis- és középvállalkozók jelentős árfo­lyamkockázatnak vannak kitéve, mivel nem rendelkeznek megfelelő fedezettel. Ennek érdekében a forintra való kiváltással egy ­kiszámítható gazdálkodást próbál a program biztosítani.

Az I. és II. pillér keretében is egyaránt 0 százalékos kamattal igényelhetik a hitelintézetek a refinanszírozási hitelt, melyet maxi­málisan tíz évre nyújt számukra az MNB.

A hitelprogram kizárólag fedezett hitelt nyújt, ami azt jelenti, hogy a hitelintézetek MNB-nek óvadékként zárolt biztosítékok elfogadási értékének fedeznie kell az MNB követeléseit. A fedezet szükségessége természetesen ennek alapján a hitelintézet és a KKV szerződéses kapcsolatában is fennáll, sőt alapvető feltétele a hitel felvéte­lének.

Matolcsy György MNB-elnök jelentette be a hitelprogramot

Hitelintézeti részvételi feltételek

Az MNB nem nyújtja minden hitelintézetnek az NHP forrását, a programban csak ­bizonyos feltételeknek megfelelő hitelintézetek vehetnek részt. Ilyen kitételek pél­dául, a VIBER  vagy BKR  tagság és a KELER Zrt.-nél értékpapírszámlával való rendelkezés. Aki nem tud ilyen módon közvetlenül részt venni a programban, annak is marad lehetősége, ugyanis a kisebb bankok és integrált takarékszövetkezetek az ernyőbankjukon keresztül közvetetten kaphatnak le­hetőséget a részvételre.

Ezen felül a résztvevőknek az előírt adatszolgáltatást is teljesíteniük kell, a megfe­lelő tartalommal.

További feltételként szabja meg a program azt, hogy minden részt vevő hitelintézetnek pillérenként megfelelő összegű hi­telkeretet kell igénybe vennie. Az összeg ­tekintetében a 2012. évi december 31-ei ­állapot szerint összesített forint és deviza KKV hitelállományuk a döntő, ugyanis ­ennek az összegnek a minimálisan 5 és maximálisan 100 százalékát vehetik igénybe. Az igényelt és az igénybe vett hitel összege nem biztos, hogy egyelőséget mutat, mivel a jegybank a kártyaelosztás elve alapján határozza meg az allokált – azaz kiosztott – hitelkeret nagyságát. Ez alapján az igényelt összegnél alacsonyabbat is kaphatnak a hitelintézetek, de magasabbat biztosan nem.

Tehát a hitelintézetek maximálisan az általuk igénybe vett hitelkeret összegét for­díthatják a KKV-k hitelezésére az NHP programon belül.

Ezen hitelkeret-szerződéseket a hitelintézeteknek 2013. május 24. és 28. között volt lehetőségük megkötni az MNB-vel.

Hitelhajlandóság: elbillen-e a mérleg nyelve?

 

KKV-k részvétele a programban

Az NHP által csak olyan vállalkozás juthat forráshoz, aki nem pénzügyi vagy pénzforgalmi intézmény, illetve nem minősül elektronikus pénzkibocsátó vállalkozásnak sem, valamint csak az lehet adósa egy ilyen refinanszírozott szerződésnek, aki az összes hitelintézet közül egyiknek sem kapcsolt vállalkozása, kivéve, ha erre az utóbbira a keretszerződés engedélyt biztosít.

Az előbb felsoroltakon kívül az is lényeges szempont, hogy a vállalkozás beletartozzon a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis-, és középvállalkozások fogalmába. A ­hivatkozott törvény szerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A törvény a kisvállalkozó és a mikrovállalkozó fogalmát ezen határokon belül állapítja meg.

Ahogy a törvény, úgy az NHP program is kizárja a KKV-k köréből azt a vállalkozást, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

Ezenfelül további korlátozást jelent az a szabály, miszerint csak azok a KKV-k jogosultak a részvételre, akik kapcsolt és partnervállalkozásaikkal összevont éves beszámolójuk alapján is KKV-nak minősülnek.

Felhasználási célok

Az Növekedési Hitel Program keretében a vállalkozásoknak juttatott kölcsön összege nem szabadon felhasználható, a Program ­kizárólag konkrét célokra nyújt forrást.
Az I. pillér keretében a KKV a kölcsönt kizárólag az alábbi célokra használhatja fel:
a) 
új beruházás ,
b) 
forgóeszköz-finanszírozás ,
c) 
az Európai Uniótól igényelt finanszírozáshoz szükséges önrész, illetve előfinanszírozás biztosítása, vagy
d) 
az a)–c) pontokban meghatározott célra, illetve ilyen eredeti célú kölcsön vagy pénzügyi lízing kiváltására belföldi hi­telintézettől Magyarországon felvett forintkölcsön vagy forint pénzügyi lízing ­kiváltása. A program keretében kiváltott hitel vagy pénzügyi lízing nem lehet 90 (kilencven) napot meghaladó fizetési késedelemmel érintett, valamint 2013. március 31-ét követően átstrukturált.

A II. pillér keretében kölcsön a KKV-ügy­felek belföldi hitelintézettől 2013. már­cius 31-ig felvett deviza-, illetve deviza­alapú kölcsönének vagy pénzügyi lízingjé­nek forintkölcsönnel történő kiváltására nyújtható. Itt fontos megjegyezni, hogy bár a kiváltott hitel termék lehet lízing is, azonban a kiváltására kizárólag forintkölcsön adható.

Fontos egyéb szabály az, hogy egyik pillér esetében sincs lehetőség azon hitelek ki­váltására, amelyek 2013. március 31-ét ­követően kerültek átstrukturálásra, vagy amelyek 90 napon túl nem teljesítő hitelnek minősülnek.

Fontos határidők és adatok

A hitelintézet és az MNB között létrejött szerződést követően, 2013. május 28-tól ­jogosultak a hitelintézetek a vállalkozásokkal első ízben hitelszerződések megköté­sére. A program nem sok időt biztosít a hitelek kihelyezésére, ugyanis annak végső dátuma 2013. augusztus 29.

A hitelintézet a kapott kölcsönt maximum 2,5%-os éves kamat mellett folyó­síthatja ki a vállalkozások részére, amely kamatmarzs tartalmazza az ügyleti ka­matlábat és az egyéb díjjellegű elemeket, ­benne foglalva a kezesség vagy garancia­vállalás díját is. Ezenfelül semmilyen to­vábbi kamatot vagy költséget, esetleg díjat nem háríthat a KKV-re a hitelintézet. Ter­mészetesen kivételt jelent a harmadik személynek fizetendő kezdeti költség, mint ­például az értékbecslés díja, amely a KKV ­részéről külön fizetendő kategória.

A vállalkozások számára nyújtható hitel ­összege pillérenként 3 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedhet, amelyet maximálisan 10 év futamidőre igényelhet a KKV. A 3 milliárd forint felső határ a KKV ­részére az összes hitelintézettől összesen ­folyósított összeg, amely a KKV partnervállalkozásaival és kapcsolt vállalkozásai­val együtt jelenti a plafont.

Ellenőrzés

A vállalkozások kölcsöncélnak megfelelő ­felhasználását a hitelintézetnek köteles­sége ellenőrizni, míg az MNB jogosult arra.

Súlyos következményekkel jár a nem megfelelő felhasználás, ugyanis ebben az esetben a KKV hitelszerződését azonnali ­hatállyal fel kell mondani és a hitelintézetnek kötelessége visszafizetni a hitelt az MNB-nek, méghozzá a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelten, amelyet szintén áthárít a KKV-ra, mivel utóbbira ugyanez a kötelesség hárul, amelyet a hi­telintézet felé kell teljesítenie.

A nem megfelelő felhasználás körébe tar­tozik az is, amikor a hitelintézet átstruk­turálja a KKV hitelt, illetve a KKV 90 napot meghaladóan késedelembe esik a fizetési kötelezettségével.

Ezek az utóbbi esetek szintén a hitelszerződés felmondásával járnak és visszafizetési kötelezettséget teremtenek a hitelintézet részéről.

Zárszó

A Növekedési Hitelprogram a hazai KKV-k számára egy olyan lehetőség, amely vagy csökkenti a már meglévő hiteleik finan­szírozási költségeit, vagy olyan beruházásokra ösztönzi és teszi képessé őket, amelyeket eddig a magas finanszírozási költségek ­miatt nem tudtak megkezdeni. A devizahitelek forintra való átváltása pedig sokkal ­kiszámíthatóbb és szintén olcsóbb gazdálkodást tesz lehetővé, amely, valljuk be őszintén, a jelenleg gyorsan változó jogi és gazdasági környezetben „unicumnak” számíthat, amely levegővételhez juttatja a piaci szereplőket.

Lábjegyzetek:
1. VIBER: Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer
2. BKR: Bankközi Klíring Rendszer
3. Beruházási hiteleken a Program alkalmazásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szmt.) 25. § szerint meghatározott immate­riális javak és az Szmt. 26. § szerint meghatá­rozott tárgyi esz­közök beszerzésére, létesíté­sére, a már meglévő eszközök korszerűsítésére és ­kapacitásuk bővítésére, továbbá az Szmt. 27. § szerint meghatározott tartós részesedések közül az 50 százalék feletti tulajdoni jogot jelentő részesedés szerzésre nyújtott hitelek ­értendők. 
4. Forgóeszköz-finanszírozási hiteleken a Program alkalmazásában az Szmt. 28. § (2)–(4) pontja szerint meghatározott készletek vásár­lására és az Szmt. 29. § (2) szerint meghatározott vevői követelések finanszírozására nyújtott hitelek értendők. 
5. EU-s támogatás önrészére és előfinanszírozására nyújtott hiteleken a jelen program ­alkalmazásában az Európai Uniós Támogatási programok támogatás előfinanszírozására és társfinanszírozására nyújtott hitelek értendők.

A cikk az Ügyvédvilág 2013 július-augusztusi számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Az EU felszólítást küldött az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni szabályozás miatt

Az Európai Unió Bizottsága több országnak – így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is – felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt – tudatta a Miniszterelnökség csütörtökön.