Módosították a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, vészhelyzethosszabbítás
A parlament 157 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett elfogadta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását. Továbbá nemzetközi egyezményekről, valamint a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban hozott határozatot az Országgyűlés hétfőn.
Rögzítették: az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.
Kiegészítették a törvényt az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokkal. Az alapítvány csak akkor jogosult igénybe venni uniós támogatást, ha megfelel az itt rögzített feltételeknek.
A módosítás alapján a kuratórium vagy felügyelőbizottság tagjának megbízatása hat évre szól, legfeljebb egy alkalommal választható újra.
A kuratórium vagy felügyelőbizottság tagja mások mellett nem lehet országgyűlési képviselő, politikai felsővezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, különleges jogállású szervnél foglalkoztatott köztisztviselő. Ugyanakkor a polgármesteri, főpolgármesteri tisztséggel nem összeférhetetlen a tagság.
Meghatározták azt is, hogy ezt a tisztséget csak olyan személy töltheti be, aki rendelkezik a szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. Az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A kuratórium vagy a felügyelőbizottság tagjának vagyonnyilatkozatot kell tennie, amelyet az Integritás Hatóság ellenőriz.
A most meghatározott, a megbízatás hosszára vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozattételi szabályokat a jelenlegi kuratóriumokra, felügyelőbizottságokra is alkalmazni kell.
A törvény az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozat közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó bekezdésének hatályon kívül helyezésekor, vagy módosításakor lép hatályba.
Elfogadták a Magyarország és az Egyesült Államok közötti országonkénti jelentések cseréjéről szóló javaslatot
Az Országgyűlés 177 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás kihirdetését rögzítő törvényjavaslatot, amelynek fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az amerikai féllel.
A megállapodás alapján a magyar adóhatóság kölcsönösen, automatikusan kicseréli az amerikai partnerhatósággal a területén adóügyi illetékességgel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső, multinacionális vállalatoktól kapott országonkénti jelentéseket.
Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség kiterjed egyebek mellett az adózás előtti eredményre, a fizetett nyereségadóra, a felhalmozott nyereségre, a jegyzett tőkére és az alkalmazottak számára.
Az adatszolgáltatás ugyanakkor csak azon vállalatcsoportok számára kötelező, amelyek legalább 750 millió euró konszolidált árbevétellel rendelkeznek. A megállapodás olyan eszközt ad az adóhatóság kezébe, amely lehetőséget ad a nemzetközi adókikerülés elleni még hatékonyabb fellépésre.
Elfogadták a Magyarország és Svájc közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítását
Az Országgyűlés 165 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett jóváhagyta a Magyarország és Svájc közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítását. A Svájci Államszövetség 2021-ben kezdeményezte a magyar-svájci adóegyezmény módosítását azért, hogy a két állam között hatékonyabb legyen az adóelkerülés elleni fellépés.
A módosítás része az új nemzetközi sztenderdek átvétele, így a kölcsönös egyeztetési eljárásokról szóló cikk módosítása, valamint az egyezmény biztosította kedvezmények garanciális szabályának beillesztése. A svájci fél kérte emellett a globális minimumadóra történő utalás felvételét is. Az egyezményt módosító jegyzőkönyv aláírása július 12-én történt meg Budapesten. A jegyzőkönyvek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményének, valamint jól szolgálják a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot is.
Elfogadták a Magyarország és Szerbia között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, módosított jegyzőkönyv kihirdetését
Az Országgyűlés 180 igen szavazattal elfogadta a Magyarország és a Szerbia között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, módosított jegyzőkönyv kihirdetését.
Az 1996-ban kihirdetett egyezmény még nem tartalmazta a teljes körű információcsere lehetőségét, és jegyzőkönyv szerinti módosítás ennek pótlására irányul.
A magyar Pénzügyminisztérium 2021-ben tett javaslatot a téma megvitatására, mert a két ország közötti, hatályos adóügyi információcsere-megállapodások nem fedik le az áfával kapcsolatos megkereséseket. A módosító jegyzőkönyv aláírására október 8-án került sor Budapesten.
Elfogadták a Magyarország és Georgia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot
Elfogadták a Magyarország és Georgia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot 166 igen, 14 nem szavazattal.
A módosítás célja a gazdasági, azon belül a beruházási kapcsolatok építése, kedvezőbbé tétele, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, az ott termelt profit hazahozatala.
A megállapodás előírja a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását az indokolt kivételek megjelölésével, például integrációk során nyújtott kedvezményeknél.
Rendelkezik továbbá a keletkezett jövedelmek átutalásáról, az esetleges államosítás esetén követendő gyakorlatról. A megállapodás szabályozza a szerződő felek, valamint a beruházó és az állam közötti viták rendezésének módjait.
Hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához a parlament
Az Országgyűlés 130 igen, 49 nem szavazattal elfogadta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.
A jogszabály alapján az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a november 19-én lejáró veszélyhelyzetet további 180 nappal 2025. május 18-ig meghosszabbítsa.
Az indoklás szerint a hosszabbításra azért van szükség, mert az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen a menekültügyi, a gazdasági és az energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.
