Módosul a forgatható utalványok kibocsátása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősíti a forgatható utalványok kibocsátását, és bővíti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítás esetén igénybe vehető forrásait, emiatt pedig változtat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen is.

Emellett a bankoknak a jelenlegi három helyett hat évük lesz arra, hogy a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanokat eladják. A hitelintézeti törvény a szavatoló tőke 5 százalékában korlátozza a hitelintézetek nem banküzemi célú ingatlanbefektetéseinek értékét. Ebbe azonban nem tartoznak bele a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanok, amelyeket a jövőben hat éven belül kell értékesíteniük.

A 265 igen, egy nem szavazattal, 72 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály – szintén a hitelintézeti törvény módosításával – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körébe emeli a forgatható utalvány kibocsátására vonatkozó tevékenységet, de egyértelműsíti, hogy a cafeteria típusú utalványok nem tartoznak a hitelintézeti jogszabály hatálya alá. 

Forgathatóutalvány-kibocsátás a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) tett bejelentés mellett végezhető, az erre vonatkozó rendelkezések betartását az MNB ellenőrzi. Az elfogadott törvény szerint az utalványkibocsátó részvénytársaságként, kft.-ként, vagy szövetkezetként működhet, és legalább 10 millió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

A törvény rögzíti, az utalványkibocsátó – eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az utalványkibocsátási tevékenységen kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

Az utalványkibocsátónak a tevékenysége megkezdését (és befejezését is) előzetesen be kell jelentenie a jegybanknak.

A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása keretében a jogszabály pontosítja a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztónak biztosított tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló uniós irányelv rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében.

Ha a hitelszerződés alapján többféleképpen is le lehet hívni a hitelt, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy egyéb ellenszolgáltatást jelentenek a fogyasztónak, és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb módot veszi figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj-mutatót eredményezhet.

A hitelközvetítő köteles tájékoztatni a fogyasztót az általa a közvetítőnek fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről, és ezt a hitelszerződés megkötése előtt rögzíteni kell a fogyasztó és a hitelközvetítő megegyezése alapján – tartalmazza a törvény.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény úgy módosul, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték a 2019-es kőbányai emberölés elkövetésével vádolt férfit

A Fővárosi Törvényszék 2023. január 31-én életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádoltak. A terhelt 25 év elteltét követően bocsátható csak feltételes szabadságra – olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.