Módosul a forgatható utalványok kibocsátása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősíti a forgatható utalványok kibocsátását, és bővíti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítás esetén igénybe vehető forrásait, emiatt pedig változtat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen is.


Emellett a bankoknak a jelenlegi három helyett hat évük lesz arra, hogy a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanokat eladják. A hitelintézeti törvény a szavatoló tőke 5 százalékában korlátozza a hitelintézetek nem banküzemi célú ingatlanbefektetéseinek értékét. Ebbe azonban nem tartoznak bele a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanok, amelyeket a jövőben hat éven belül kell értékesíteniük.

A 265 igen, egy nem szavazattal, 72 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály – szintén a hitelintézeti törvény módosításával – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körébe emeli a forgatható utalvány kibocsátására vonatkozó tevékenységet, de egyértelműsíti, hogy a cafeteria típusú utalványok nem tartoznak a hitelintézeti jogszabály hatálya alá. 

Forgathatóutalvány-kibocsátás a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) tett bejelentés mellett végezhető, az erre vonatkozó rendelkezések betartását az MNB ellenőrzi. Az elfogadott törvény szerint az utalványkibocsátó részvénytársaságként, kft.-ként, vagy szövetkezetként működhet, és legalább 10 millió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

A törvény rögzíti, az utalványkibocsátó – eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az utalványkibocsátási tevékenységen kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

Az utalványkibocsátónak a tevékenysége megkezdését (és befejezését is) előzetesen be kell jelentenie a jegybanknak.

A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása keretében a jogszabály pontosítja a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztónak biztosított tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló uniós irányelv rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében.

Ha a hitelszerződés alapján többféleképpen is le lehet hívni a hitelt, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy egyéb ellenszolgáltatást jelentenek a fogyasztónak, és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb módot veszi figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj-mutatót eredményezhet.

A hitelközvetítő köteles tájékoztatni a fogyasztót az általa a közvetítőnek fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről, és ezt a hitelszerződés megkötése előtt rögzíteni kell a fogyasztó és a hitelközvetítő megegyezése alapján – tartalmazza a törvény.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény úgy módosul, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.