Újra elfogadták az infotörvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újra elfogadta a parlament kedden a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek.


Az újbóli – 225 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett meghozott – jóváhagyással kikerült az előterjesztésből az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és kezelést.

Ehelyett az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményezhet.

Az Országgyűlés április 30-án – kivételes sürgős eljárásban tárgyalva – szavazta meg az infotörvény módosítását. Az előterjesztés szerint az ÁSZ és a Kehi köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet ezek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.

Az indoklás ezt azzal egészítette ki, hogy azokat a “visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek során az igénylő “általánosságban kér mindenféle adatot”, és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.

Az ellenzék kritizálta az indítványt, mert azt olvasta ki belőle, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztők nevében a fideszes Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

A törvényjavaslatot május 9-án Áder János megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, kifogásolva, hogy a módosítás nem határozza meg pontosan a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazók azt a téves következtetést vonhatták volna le, hogy a külön törvények alapján lefolytatott eljárásban megszűnik a jogorvoslat lehetősége. Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa ez alapján törölte a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra nem terjed ki az infotörvény hatálya.

Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke – egyben az egyik előterjesztő – a testület korábbi ülésén közölte, hogy Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke megkeresésükre levélben fejtette ki az álláspontját a törvényjavaslatról. A levélben a hatóság elnöke az államfő észrevételeivel összhangban javasolta módosítani a visszaküldött törvényt.

A bizottsági vitában Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója előrelépésnek nevezte a zárószavazás előtti módosító indítványt, de azt mondta, hogy a visszaélésszerű adatigénylés fogalma még a módosítás után is bizonytalan marad. Nem tisztázott, hogy az adatigénylés megtagadása estén a bíróság elé kerül-e a kérdés – fűzte hozzá.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Mit tehet a munkaadó ha a munkavállaló köddé válik?

Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.

2022. június 29.

Dél-koreai autómárkák trükközhettek a károsanyag-kibocsátással

Dél-koreai autómárkákhoz használt, a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító eszközök használata miatt indított vizsgálat keretében szoftvereket és tervdokumentumokat foglaltak le Németországban és Luxemburgban – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust).