Módosul a választási eljárási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több ponton is változik az új választási eljárási törvény egyebek mellett jogvédő szervezetek javaslatai alapján. Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa.


A Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján a kormánypártok törvénybe iktatják azokat a többletgaranciákat, amelyekkel még a látszatát is elvetik annak, hogy befolyásolni lehetne a választás eredményét – mondta a fideszes képviselő.

Ennek alapján azt javasolják, hogy a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számáról naponta frissülő, nyilvános adatok jelenjenek majd meg.

Emellett rögzítik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők nemcsak betekinthetnek majd a névjegyzékbe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, így a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levél útján szavazók jegyzékével és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. Lehetővé teszik minden országos listát állító pártnak azt is, hogy további öt szakértőt delegáljon, akiknek ugyancsak lehetőségük lesz a teljes szavazatszámlálási folyamat ellenőrzésére – ismertette Gulyás Gergely.

Hozzátette, hogy szintén változik a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazatának ellenőrzése. A levél megérkezése után összevetik a választópolgár adatait a nyilvántartással, és csak akkor számít szabályos szavazatnak a beérkezett voks, ha az adatok megfelelnek, ezt a folyamatot pedig mind a sajtó, mind a megfigyelők, mind pedig a választási bizottsági tagok nyomon követhetik.

Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselőválasztást kitűzni. A fideszes politikus ezt azzal magyarázta, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az Országgyűlésnek időközi választás esetén külön kell döntenie a választókerületek meghatározásáról, és mivel a választókörzetek már átalakultak, így ha a parlament nyári ülésszaka után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani egy képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.

A választási eljárási törvény módosítására – amelyet várhatóan a jövő héten kezd tárgyalni a Ház – azért is szükség van – folytatta -, mert az alkotmánnyal összhangban ebben a jogszabályban is egyértelművé kell tenni, hogy az európai parlamenti és a helyhatósági választások a jövőben sem egyszerre lesznek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.