Módosult a civileket érintő javaslat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Éles vita mellett tárgyalta meg az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságát, valamint az átlátható kampányfinanszírozást biztosító előterjesztésekhez benyújtott módosításokat. Utóbbi javaslat kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaz, ám a testület csütörtöki ülésén az ellenzéki politikusok mindegyike elutasította azt. 


A külföldről támogatott civilek átláthatóságáról szóló javaslaton a testület egy olyan változtatást kezdeményezett, amely szerint nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot, fölötte azonban igen. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke ezt azzal indokolta: ennél kevesebb összeggel nem szerezhető befolyás. Megjegyezte, hogy a párttörvényben is ez az összeghatár szerepel a támogatók nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan.   

Egy másik, a testület által elfogadott módosítás elhagyja a törlés lehetőségét, mint a civileket érintő legsúlyosabb szankciót, ha nem teljesítik a törvényben foglaltakat. A jogszabály ehelyett azt mondaná ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el. 

A külföldről támogatott szervezetek köréből várhatóan könnyebben kerülhetnek ki a szervezetek: már akkor is, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról. Az eredeti előterjesztésben három év szerepelt. Kikerül azonban a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A kormány ugyan nem támogatta, de a testület mégis zöld jelzést adott a nemzetiségek bizottsága által kezdeményezett változtatásnak, hogy arról a plenáris ülésen is szavazhassanak a képviselők, Gulyás Gergely azonban megjegyezte: politikai állásfoglalás még nem született a kezdeményezésről, amely a jogszabály hatálya alól – a sportszervezetek és a vallási szervezetek mellett – a nemzetiségieket is mentesítené. 

Ez utóbbi változtatással a Jobbik egyetértett, de képviselőjük, Lukács László György úgy látta: a törvényjavaslat szelektál a hazai és a külföldi forrásból támogatott szervezetek átláthatóvá tétele között. Hadházy Ákos (LMP) is azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem szolgálja a valódi átláthatóságot, csupán „feketelistázza” a szervezeteket. A független Fodor Gábor is a kormánykritikus szervezetek ellehetetlenítését látta az előterjesztés valódi céljának, a testület szocialista alelnöke, Bárándy Gergely pedig kijelentette: az előterjesztés a putyini civil törvényt vezeti át. A politikus nyomós indokot várt arra, miért mentesítenék a sport- és az egyházi szervezeteket a jogszabály alól. 

Gulyás Gergely, az egyik előterjesztő szerint a javaslat a vádak jelentős részére egyáltalán nem ad alapot, „csupán hisztéria zajlik” miatta, az ugyanis semmi többet nem rögzít, mint az átláthatóság szükségességét a külföldi támogatásokkal kapcsolatban. Kijelentette: a kormány magán kezdte az átláthatóság biztosítását, és minden korábbinál szélesebbé tette a hozzáférést a közérdekű adatokhoz akkor, amikor az alaptörvényben is rögzítették, hogy a közpénz felhasználása közérdekű adat.  

Rámutatott: az Európai Unióban is elindult egy kezdeményezés arra, hogy a szervezetek, amelyek forrásul több mint 10 százalékát az uniótól kapják, azt tüntessék fel. Kijelentette: ez sem megbélyegző. 

Hangsúlyozta: a Velencei Bizottság, amely javaslatainak többségét figyelembe vették, az átláthatóság biztosítását legitim célnak tekinti. 

Ez utóbbit hangsúlyozta felszólalásában Répássy Róbert fideszes alelnök is. 

A burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozásról szóló javaslaton is kezdeményezett változtatásokat a testület. Befogadták például az LMP-s Hadházy Ákos kezdeményezését, amely a többi között pontosítja a választási eljárást érintő módosításokat. 

A testület ülésén azonban mind a szocialista Bárándy Gergely, mind a jobbikos Gyüre Csaba azon véleményének adott hangot, hogy az előterjesztés csökkenti a pártok közötti esélyegyenlőséget, ezért az szerintük az ellenzéki pártok számára elfogadhatatlan. Mindketten az LMP-től vártak választ arra: támogatják-e az előterjesztést. 

Hadházy Ákos (LMP) erre úgy felelt: bár „a legmagasabb szintekről üzengetnek neki”, hogy fogadják el a törvényjavaslatot, de mivel a változtatások azon „köszönő viszonyban sincsenek” az általuk kezdeményezettekkel, ezért azt szerinte se szavazhatják meg ellenzékiek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.