Bejelentkezés Hírlevél

Módosult az Egyháztörvény


Napi
2019. április 16. Jogászvilág
, , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az újonnan létrejövő vallási közösségek nyilvántartása a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

Kihirdették az Egyháztörvényt módosító jogszabályt és az Egyháztörvény salátatörvényt, melyek 2019. április 15-én lépnek hatályba.

Ezek alapján 4 új jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jön létre (vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház, bevett egyház), melyeket – a bevett egyház kivételével – kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék tart nyilván.

Az Országos Bírósági Hivatal a szükséges informatikai fejlesztéseket elvégezte, ezáltal az új vallási közösségek, mind a vallási tevékenységet végző szervezetek átalakulásának bírósági nyilvántartásba vétele biztosított.

Újonnan alakuló vallási szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 60 napon belül kell majd elbírálnia a bíróságnak. A kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, melyet az OBH honlapjáról  lehet letölteni.

Azon vallási szervezetek ügyiratait, amelyek nyilvántartásba vételi eljárása az Országgyűlés előtt folyamatban van, átadják a bíróságnak a hatályba lépést követő 15 napon belül. Azon vallási tevékenységet végző egyesületek adatait, melyek jelenleg bírósági nyilvántartásban vannak, a bíróság 30 napon belül hivatalból átvezeti a vallási egyesületek nyilvántartásába. A vallási egyesületeket a vallási tevékenységet végző szervezetek általános jogutódjaként veszik nyilvántartásba.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.