MOKK: egyszerűen behajtható a járatkésésért járó kártérítés fizetési meghagyásos eljárással

Járattörlés vagy többórás, esetleg többnapos késés, problémás utasfelvétel, elveszett poggyász – néhány példa az idén nyári globális repülési káoszból. Az ilyen kellemetlenségekért akár többszázezer forintos kártérítés is járhat. Ugyan az Európai Unióban jogszabályok védik az utasok biztonságát és jogait, ha nem megfelelő a szolgáltatás színvonala, a légitársaságok gyakran különböző indokokkal megpróbálnak kibújni a felelősség alól. Ha nem sikerül megegyezni a légitársasággal, az európai fizetési meghagyásos eljárás hatékony módja a követelés érvényesítésének, Dániát leszámítva, minden EU-s székhelyű céggel szemben. Tavaly másfélszer annyi ilyen eljárást kezdeményeztek a közjegyzőknél, mint egy évvel korábban.

Világszerte óriási fennakadásokat okozott az idei nyáron a légiközlekedésben a növekvő utazási kedv, amivel nem tud lépést tartani az iparág. Sokan lekésték nemzeti csapatuk Eb-meccsét, mások a torlódás miatt hosszú órákra vagy több napra a reptéren ragadtak segítség nélkül. Egy globális informatikai hiba miatt pedig volt olyan légitársaság, amelyik teljesen leállt.

Sokan nem is tudják, mi mindenért járhat kártérítés

A kárt szenvedett utasok jelentős része jogosult lehet kártérítésre. Az uniós szabályok értelmében, ha egy járat több mint 3 óra késéssel érkezik meg úti céljába, az utasok több tízezer forintos kártérítésre jogosultak, kivéve, ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett, ezt azonban a légitársaságnak kell bizonyítania. A jogszabályok szerint kártérítés járhat a járat törlésekor, túlfoglalásakor, de akkor is, ha az utas nem azon az osztályon kapott helyet, ahova a jegyet vásárolta. Szintén kártérítés (akár többszászezer forint) jár az utasnak, ha a feladott poggyásza elveszik vagy megsérül a szállítás során.

A kártérítési igényt célszerű először a légitársasággal megpróbálni rendezni. Nem ritka azonban, hogy egyes cégek megpróbálják elkerülni a fizetést, nem válaszolnak az ügyfelek panaszára, a saját hibájukat rendkívüli körülménynek próbálják feltüntetni, vagy arra hivatkoznak, hogy az utas nem közvetlenül tőlük, hanem egy közvetítő oldalon vásárolta a jegyét. Szintén probléma lehet, hogy a kártalanítás nincs időkorláthoz kötve, így jogos panasz esetén is hónapok telhetnek el, mire a légitársaság fizet.

Magyarországon a 30 millió forint alatti pénzkövetelések leggyorsabb érvényesítési módja a fizetési meghagyásos eljárás, amellyel pereskedés nélkül hozzá lehet jutni a jogosan járó kártérítéshez is. Fizetési meghagyást bárki, bármelyik közjegyzőnél kezdeményezhet, de lehetőség van közvetlenül a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton is a kérelmek benyújtására. Ha az eljárási díjat megfizették, és a közjegyző mindent rendben talál a kérelemben, 15 napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Amennyiben a légitársaság a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. Ezt követően a közjegyző kérelemre elrendelheti a végrehajtási eljárást, így néhány héten belül pénzhez juthat a pórul járt utas.

Európai székhelyű légitársaságoktól is követelhető a kártérítés

„Fizetési meghagyásos eljárást csak magyar székhelyű légitársasággal, céggel szemben lehet kezdeményezni. Ugyanakkor európai fizetési meghagyásos eljárás Dánia kivételével bármelyik európai tagállam polgárával vagy cégével, így légitársaságával szemben is kezdeményezhető.” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. 2023-ban az előző évhez képest 50 százalékkal több ilyen eljárást kezdeményeztek a magyarok, és mindössze az esetek 17 százalékában vitatták a követelést azok, akikkel szemben elindult az eljárás.

Európai fizetési meghagyás esetén a közjegyzőnek 30 napja van megvizsgálni a kérelmet, és továbbítani azt a címzettnek. A légitársaságnak szintén 30 napja van reagálni a követelésre, amit, ha nem tesz meg, vagy nem vitatja a tartozást, végrehajthatóvá válik az európai fizetési meghagyás. Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követően a repülőgép üzemeltetője vitatja a tartozást, vagyis ellentmondással él, akkor perré alakulhat az eljárás, ezért az utas döntésén múlik, hogy folytatja-e az ügyet a bíróságon.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a fizetési meghagyás kibocsátása már önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot. Azonban csak akkor érdemes kezdeményezni az eljárást a légitársasággal szemben, ha az utas biztos a követelésének jogosságában, és rendelkezik az ezt bizonyító dokumentumokkal, amelyek egy esetleges per során perdöntőek lehetnek.