Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A MOKK rendszere” cím alatti magyarázatát olvashatják.
A fizetési meghagyásos eljárásban mint elektronizált, részben automatizált eljárásban kiemelt szerepe van az ügyek elintézését szolgáló számítástechnikai alkalmazásnak és technikai infrastruktúrának, melyet a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) egységesen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) rendszerének nevez. Jelentőségére tekintettel a törvény tartalmazza a MOKK rendszerére vonatkozó legfontosabb szabályokat: az eljárás iratai és a rendszerben lévő adatok összhangját, az adatkezelés célját és terjedelmét, az adatok tárolását, védelmét és továbbítását, valamint a műveletek naplózását és az üzemzavar következményeit.
Ezeken kívül számos miniszteri rendeleti szintű norma vonatkozik még a MOKK rendszerére, ezek közül kiemelést érdemel a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának támogatására szolgáló informatikai rendszer informatikai biztonsági követelményeiről szóló 21/2010. (V. 6.) IRM–MeHVM együttes rendelet (a továbbiakban: Ibkr.), a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) és a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papíralapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet.
Az Fmhtv. 56. § (1) bekezdés első mondata értelmében a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A rendelkezés célja, hogy a MOKK rendszerében az eljárásokra vonatkozó minden releváns adat rögzítve legyen, és így – amennyire lehetséges – megszűnjön a papíralapú ügyintézés és irattárolás, az ország bármely közjegyzője előtt gyakorolható legyen az iratbetekintési jog, továbbá az eljáró közjegyzők és az elektronikusan iratot beadó felek a számítógépes rendszeren keresztül bárhonnan megismerhessék, nyomon követhessék ügyeiket, azokban eljárási cselekményeket végezhessenek.
Az iratok elektronikus úton történő beadása során a felek maguk viszik be a beadványok adatait a MOKK rendszerébe, míg papíralapú vagy szóbeli kérelmek esetében ez a feladat a közjegyzőkre (közjegyzőhelyettesekre, közjegyzőjelöltekre), a közjegyző ügyviteli alkalmazottaira (lásd az Fmhtv. 1. §-ához fűzött magyarázatnál), továbbá kivételesen – a MOKK által postára adott küldemények papíralapú tértivevényei tekintetében – a MOKK alkalmazottaira hárul. Az Fmhtv. 56. § (3) bekezdése értelmében a MOKK rendszerében a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
A nem elektronikus úton beérkezett kérelmek, beadványok, iratok rögzítése két módon, illetve ezek kombinálásával történhet: Papíralapú iratok esetén lehetőség van azok szkennelésére (képi rögzítésére) vagy a kérelem tartalmi adatainak a MOKK rendszerén megfelelő formában történő rögzítésére [vö. Fmhtv. 13. § (3) bekezdés, 21. § (2) bekezdés, 78. § (3) bekezdés]. A szóbeli beadványok esetén nincs választási lehetőség, a kérelemnek a tartalmi adatait kell rögzíteni az utóbbi módon [Fmhtv. 14. § (2) bekezdés]. Ez megvalósulhat a szóbeli beadvány előterjesztéséről igazolás (jegyzőkönyv) felvételével, illetve a közjegyző (alkalmazottja) számára a MOKK rendszerén hozzáférhető elektronikus felület (űrlap) megfelelő rovatainak kitöltésével. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem szóbeli előterjesztése esetén mindkettő megoldás egyszerre érvényesül: a közjegyző a fél helyett kitölti az elektronikus űrlapot, majd erről egy igazolást is kiállít, és a kitöltött űrlap kinyomtatott másolatát és az igazolást együtt adja át a félnek. Papíralapú iratok esetén gyakran előfordul, hogy a szkennelésre és az irat tartalmának (metaadatainak) a rendszer erre szolgáló űrlapjain való rögzítésére együtt kerül sor, e körben említendők a papíralapú tértivevények, melynek rögzítését a MOKK végzi [Küsz. 81. § (3) bekezdés]. Vannak azonban olyan iratok, melyeket szkennelni egyáltalán nem kell, hanem csak a tartalmát kell a rendszer valamely elektronikus űrlapján rögzíteni. Ezek különösen a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, valamint a végrehajtás elrendelése iránti kérelem. Nem kell beszkennelni továbbá a Küsz. 16. § (3) bekezdése szerint a papíralapú beadványt, ha
a) A4-es formátumot meghaladó méretű,
b) nem különálló lapokból áll (azaz például össze van tűzve, fűzve, spirálozva vagy be van kötve),
c) 80 oldalt meghaladó terjedelmű, vagy
d) a szkenneléssel előállított elektronikus másolat fájlmérete meghaladná a 400 MB terjedelmet.
(A papíralapú és szóbeli kérelem előterjesztésének szabályait lásd az Fmhtv. 13. §-ához és az Fmhtv. 14. §-ához fűzött magyarázatnál.)
Nemcsak a beadványok, de a közjegyző eljárása során keletkezett többi irat, így különösen a közjegyző határozatai is a MOKK rendszerében kerülnek rögzítésre. Az Fmhtv. 18. § (4) bekezdése és a Küsz. 81. § (1) bekezdése szerint a közjegyző az általa hozott határozatokat és más iratokat a MOKK rendszerének alkalmazásával állítja elő. Ezen iratok tehát eleve a MOKK rendszerében keletkeznek, és eredeti példányuk elektronikus közokirat, melyet az Fmhtv. 18. § (5) bekezdése alapján legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni (a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes által személyesen hozott határozatok hivatali minősített aláírással vannak ellátva, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás az automatizált eljárási cselekmények esetén kerül alkalmazásra, minősített elektronikus aláírás ugyanis automatához nem kapcsolható).
Az iratok kézbesítésére általában postai úton, papíralapon kerül sor (lásd az Fmhtv. 16. §-ánál). Az Fmhtv. 16. § (2) bekezdése szerint ilyen esetben az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendő papíralapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. Erre tekintettel írja elő az Fmhtv. 56. § (5) bekezdése, hogy a MOKK rendszerének nyomdatechnikailag alkalmasnak kell lennie arra, hogy a papíralapú iratokat központilag állítsa elő és készítse elő a kézbesítésre. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a közjegyző az általa előállított elektronikus közokiraton irodai utasítást ad az irat papíralapú – tulajdonképpen kiadmányának (másolatának) – postai kézbesítésére, illetve megküldésére. Az irodai utasítás alapján pedig a MOKK központi nyomdájában előállításra (kinyomtatásra), borítékolásra és postázásra kerül a papíralapú irat. Az Fmhtv. 18. § (4) bekezdése alapján az ilyen – a MOKK rendszerén keresztül előállított és központilag kinyomtatott – jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét tartalmazza; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
Az Fmhtv. 18. § (5) bekezdése valamennyi a közjegyző, illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmányról kimondja, hogy azok közokiratnak minősülnek. A rendelkezés szerint ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a közjegyző és a MOKK rendszere által előállított valamennyi irat közokirat, míg a papíralapú vagy szóbeli beadványokról, illetve a tértivevényekről bevitt adatok a másolatnak az eredeti iratéval való egyezősége tekintetében rendelkeznek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-a szerinti bizonyító erővel (közokirati másolatok). Egyedül a felek által elektronikusan beadott iratok nem rendelkeznek közokirati bizonyító erővel a MOKK rendszerének adatai közül
Az Fmhtv. 56. § (4) bekezdése értelmében a MOKK őrzi a rendszerében rögzített és keletkezett iratokat, azok adatait. Adatkezelőnek a közjegyző és a MOKK minősül. Az adatkezelés célját az Fmhtv. 56. § (1) bekezdés második mondata határozza meg, amely a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése. Ehhez értelemszerűen hozzátehetjük az eljárási kötelezettségek teljesítését, annak kikényszerítését, nem utolsósorban pedig a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesített követelések kikényszerítését és a formai értelemben vett igazságszolgáltatás megvalósulását.
Végezetül kiemelendő, hogy az Ibkr. 32. §-a alapján a MOKK a honlapján közzéteszi a MOKK rendszere által a felhasználó részére nyújtott szolgáltatások rendeltetésszerű eléréséhez és igénybevételéhez minimálisan szükséges műszaki paramétereket.
