Bejegyzések a ‘kézbesítés’ címkével ellátva

Veszélyhelyzet – ismét változnak a büntetőeljárás szabályai Koronavírus

Tovább pontosítja a Kormány a március végén kihirdetett büntetőeljárási szabályokat, például a hirdetményi úton történő kézbesítés veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályaival. A rendőrség helyett a büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt tagja is végezheti az arcképmás, ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil nyilvántartásba vételét.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét

A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Fizetési meghagyásos eljárás: még mindig gyors és népszerű (X)

A fizetési meghagyásos eljárás az egyik leghatékonyabb módja a pénzkövetelések érvényesítésének.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.