Késedelem esetén informatikai hibára nem lehet hivatkozni

A jogi képviselő informatikai rendszerében fennálló esetleges hiba még méltányos elbírálás esetén sem alapozza meg mulasztása vétlenségét, mert az elektronikusan kapcsolatot tartó felet terheli az a kötelezettség, hogy maga gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az elektronikus kapcsolattartási rendszer biztonságos alkalmazását.


Az alapügy

Az elsőfokú bíróságnak a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasító végzése ellen a felperes – elkésetten – fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelem körében arra hivatkozott, hogy informatikai hiba miatt – jogi képviselőjének minden bejövő elektronikus üzenete megnyílt, azonban a megnyitott üzenetek csatolmányai nem töltődtek le. Bár a rendszer az üzenetek megnyitását is úgy érzékeli, mintha a címzett azok mellékleteit is átvette volna, a tárgybeli üzenet csatolmányában szereplő, azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasító végzés tényleges átvételére csak kb. két hét múlva került sor.

A Kúria döntése

A Kúria álláspontja szerint a felperes igazolási kérelme nem alapos, így az elkésetten előterjesztett fellebbezésének érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség.

A Kúria a felperes – Pp. 151. § (1) bekezdése szerinti határidőben előterjesztett – igazolási kérelmében foglaltakat a mulasztás kimentésére nem találta alkalmasnak. E körben kiemelte, hogy az idézett törvényi rendelkezések értelmében kizárólag az önhibán kívüli, azaz a vétlen mulasztás orvosolható igazolással. A mulasztás akkor tekinthető vétlennek, ha azt a félen kívülálló ok idézte elő, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered.

A perbeli esetben a felperes az igazolási kérelmét lényegében arra alapította, hogy informatikai hiba miatt nem a letöltési igazoláson szereplő, hanem csak későbbi időpontban szerzett tudomást az elsőfokú bíróság fellebbezett végzéséről. Ezen indok kapcsán a Kúria elöljáróban arra mutatott rá, hogy az elektronikus kapcsolattartás körében a letöltési igazolás – csakúgy, mint a papíralapú kapcsolattartás során alkalmazott tértivevény – a küldemény címzett általi átvételét és az átvétel időpontját igazolja. Az elektronikus úton megküldött bírósági irat a letöltésének időpontjában átvettnek, kézbesítettnek minősül.

Jogtár Saját Adatbázis

Kiemelte a Kúria, hogy a felperesi jogi képviselő felelősségi körébe tartozik az elektronikus kapcsolattartásával összefüggő, megfelelő ügyviteli rend kialakítása. A jogi képviselő informatikai rendszerében fennálló esetleges hiba még méltányos elbírálás esetén sem alapozza meg mulasztása vétlenségét, mert az elektronikusan kapcsolatot tartó felet terheli az a kötelezettség, hogy maga gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az elektronikus kapcsolattartási rendszer biztonságos alkalmazását (BH 2018.314. szám alatt közzétett eseti döntés).

Kétségtelen továbbá, hogy az igazolási kérelemben előadott okokat és körülményeket nem kell bizonyítani, hanem elegendő valószínűsíteni, amely a bizonyosság alacsonyabb fokát jelenti. Az igazolási kérelem lényege ugyanakkor az igazolás, amely a bizonyításnak egy egyszerű, gyors, mérlegelést nem igénylő módja. A vétlenséget valószínűsítő körülmények előadását követően tehát azokat igazolni is kell, mert ezt követően kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy azokat objektíven értékelje (BH 2018.51. szám alatt közzétett eseti döntés). A letöltési igazolással szemben a felperes által csatolt képernyőfelvétel az átvétel időpontjának igazolására alkalmatlan, ezért nem fogadható el.

A Kúria a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a felperes által előadottak a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére nem voltak alkalmasak, a felperes igazolási kérelmének helyt adni nem lehetett, ezért azt a Pp. 153. § (1) bekezdése alapján elutasította.

A Kp. 112. § (3) bekezdése és 99. § (3) bekezdése folytán irányadó 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja.

Figyelemmel arra, hogy a felperes a fellebbezését – a vonatkozó törvényi előírás és erről az elsőfokú bíróság által a végzésében adott tájékoztatás ellenére – általa sem vitatottan a fellebbezési határidőn túl nyújtotta be, igazolási kérelmét pedig a Kúria elutasította, az elkésetten előterjesztett fellebbezés érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor, azt a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontjának megfelelő alkalmazásával vissza kellett utasítani.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Sorozatgyilkossági ügyben fejezték be a nyomozást
2020. augusztus 7.

Több emberöléssel is gyanúsítják külföldön D. Csabát, a csantavéri születési szerb-magyar férfit, aki ellen egy budapesti gyilkosság ügyében befejezte a nyomozást a rendőrség.

Jogszerű volt a Demokratikus Koalíció megbírságolása
2020. augusztus 7.

Jogszerű volt a Demokratikus Koalíció megbírságolása

A mérlegelési jogkörben hozott döntés nem jogszabálysértő pusztán azon az alapon, hogy a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontok közül csak azokat mutatja be, amelyeket a hatóság az adott ügy szempontjából relevánsnak tartott, a jelentőséggel nem bíró, a nem értékelt, illetve nem értelmezhető elemeket nem sorolja fel.

Visszavonták a bejelentőket jutalmazó hódmezővásárhelyi rendeletet
2020. augusztus 7.

Egyhangú döntéssel hatályon kívül helyezték a bűncselekményekről bizonyítékot szolgáltatóknak jutalmat ajánló, a Fidesz helyi képviselői által "spiclitörvénynek" nevezett hódmezővásárhelyi rendeletet az alföldi város közgyűlésének pénteki rendkívüli ülésén.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen
2020. augusztus 7.

Pert nyert a NAIH a Honvédkórház ellen

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a NAIH jogszerűen járt el, amikor megbírságolta a Honvédkórházat, mert Demeter Márta országgyűlési képviselő egészségügyi adatai a Honvédkórháztól a sajtóhoz kerültek egy adatvédelmi incidens keretében, amelyet a Honvédkórház nem jelentett be a NAIH-nak.

Milliárdos üzletembert tartóztattak le, az ügyvédje is gyanúsított
2020. augusztus 7.

A NAV szerint a vállalkozó az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.